Stílustanácsadás: a megjelenés mint önkifejezés

Modern világunkban a társadalom a megjelenés alapján alkot véleményt, alakít ki pozitív vagy negatív képet valakiről. Éppen ezért egyre inkább felértékelődik a stílustanácsadással foglalkozó szakemberek munkája. A stílustanácsadásnak nagy hasznát veheti bárki, aki egy érlelődő szerelem, egy állásinterjú vagy egyszerűen csak saját önbizalma, önértékelése kedvéért szeretné magát a lehető legjobb formájában látni és láttatni. Sorozatunk első részében megismerkedhettünk a stílustanácsadás fontos részét képező alkalmazott színelmélet alapjaival. A második részben azzal foglalkoztunk, hogyan állapítható meg, kinek milyen színek állnak jól. Most a nyári szezonra való tekintettel beszéljünk arról, milyen szempontok alapján adjunk tanácsot vendégünknek a fürdőruha kiválasztásához.

Fürdőruhák és divatok

Egy ruhadarab rövid története

A mai bikinihez hasonló fürdőruhát már több mint kétezer évvel ezelőtt is viseltek a hölgyek a Római Birodalom egyes területein. A fürdőzés szokásának azonban a későbbi évszázadokban nemigen hódoltak, ezért a fürdőruha történetének újabb kezdeteiről tulajdonképpen csak a 18-19. századtól beszélhetünk. Eleinte a fürdőviselet tulajdonképpen az utcai öltözék egy változata volt.

A nők sokáig egy köntösszerű, hosszú köpenyben mentek vízbe, majd a 19. sz. vége felé divatba jött egy, a testet továbbra is szigorúan takaró, kétrészes viselet: egy övvel összefogott derekú felsőrész, amelyhez buggyos nadrágot hordtak. A századforduló újabb változásokat hoz a fürdőruha viseletben: a hölgyek először térdig, majd combközépig érő, bő szárú, fodros bugyogóban és felsőrészben fürdenek, a férfiak pedig vádliig érő, és hosszú ujjú mezben, mert a mellkast és felsőtestet nem volt illő mutogatni. A fürdőzés mellett a napozás szokása tulajdonképpen egy véletlennek köszönhetően alakult ki, amikor az 1920-as években a nagyhatású divatdiktátor, Coco Chanel meztelen karral, vállal és lábakkal egyszer lesült a napon. Ettől az időtől fogva mindössze néhány év leforgása alatt a fürdőruhadivat óriási lépéseket tett előre. 1932-ban Jacques Heim rukkolt elő egy botrányszámba menően kicsi, kétrészes ruhadarabbal, amelyet mérete alapján „atom”-nak nevezett el. Fürdőruhájának bemutatására azonban akkoriban még egyetlen hölgy sem vállalkozott. De nem kellett soká várni a folytatásra. A II. világháború alatt, 1946-ban Louis Réard fejlesztette tovább Heim ötletét, és egy még annál is kihívóbb fürdőruhát tervezett, amelyet a Bikini-szigeteken végrehajtott amerikai atomkísérletek után bikininek nevezett el, arra utalva, hogy a női test látványa ebben a fürdőruhában atombombaszerű hatást gyakorol majd a férfiakra. És valóban, a hatás nem maradt el: a kis ruhadarab viselése szinte közszeméremsértésnek minősült, egyes országokban hivatalosan be is tiltották, és majd csak az ’50- es, ’60-as évekre vált elfogadottá. 1956-ban Bridgitte Bardot jelent meg először a mozivásznon a kis kétrészes fürdőruhában Roger Vadim: És Isten megteremté a nőt című filmjében, 1962-  ben pedig Ursula Andress lépett ki bikiniben a tengerből a Dr. No című James Bond-film egyik jelenetében. A ’70-es évekre már egészen elfogadottá vált az új női viselet, amely egyre többet és többet láttatott a női testből. A hippikorszak és a szexuális forradalom idején már alig takart valamit, felsőrésze pedig épp csak a mellbimbókat fedte. És végül már azt sem: a ’80-as évekre eljött a monokini nagy divatja. Párizs utcáin hatalmas plakátokon pózolt egy bikis lány, alatta ezzel a felirattal: „Szeptember 2-án a felsőrészt leveszem!”. És a nagy port felkavart reklámkampány folytatásaként néhány nappal később a leányzó, ígéretét megtartva, valóban meztelen felsőtesttel jelent meg egy másik plakáton… A monokini azonban mind a mai napig nem tudta kiszorítani helyéről a bikinit. A világon mindenütt a kétrészes fürdőruhákból fogy a legtöbb, különösen a nyári időszakban. A fehér bőr nem divat, és barnulni egyenletesen, szépen, de mégsem mindent megmutatva bikinibenlehet igazán… Az egyes fürdőruhafajták optikai hatása A fürdőruha kiválasztásánál jó néhány szempontot figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy megtaláljuk a testalkathoz leginkább illő fürdőruhát. Ha vendégünk szeretne a ténylegesnél vékonyabbnak látszani, előnyösek lehetnek számára a függőleges csíkozású (1. ábra), vagy a derékban V-alakú övvel, rátéttel díszített (2. ábra) modellek. Ha a cél a karcsúsítás, mindenképpen kerülendő a vízszintes csíkozás, a virágminta, illetve a kockás mintázat (3. ábra). Színek tekintetében ne feledjük, hogy:

- sötét színek karcsúsítanak,
- a világos árnyalatok erősítik az alakot.
A világos és sötét tónusokkal ügyesen játszva könnyen elérhetjük a kívánt hatást.
- Ha vékonyítani szeretn
énk a széles csípőt, válasszunk olyan alsórészt, amelynek szélei sötétek, közepe viszont világosabb árnyalatú (4. ábra).

- Ha szélesíteni szeretnénk a keskeny csípőt, épp ennek az ellenkezőjére törekedjünk: az alsó rész szélei legyenek világosabb árnyalatúak, és a középrész legyen sötétebb (5. ábra).
- Ugyanezen az elven v
áltoztathatjuk a mellméret optikai hatását is. A melleket erősíti a világos, illetve a mintás, húzott, ráncolt felsőrész.

- Ha a mell túl erős, és kisebbíteni szeretnénk, a sötét színek és az egyszerű, testre simuló, egyszínű fazonok a legelőnyösebbek.

A testalkatnak megfelelő fürdőruha

Kis mellek, keskeny medence

Ha vendégünknek túl keskeny a csípője, és szeretné, ha erősebbnek, nőiesebbnek látszana, javasoljunk neki akár egy-, akár kétrészes fürdőruhából olyat, amelynek alsórésze sortos szabású, és világos színű vagy mintás (virágos, kockás…) (6. és 7. ábra). A csípő szélesítésére jó még az oldalt megkötős fazonú
bikinialsó is (8. ábra). A mell méretének optikai növelésére a mintás, világos színű, a foszforeszkáló, illetve a fémes színű anyagokból készült bikinifelsők a legalkalmasabbak.

Túl nagy vagy esztétikai problémás has, erős mellek

A fürdőruhaválasztékban szerencsére ma jó néhány olyan fazonú darabot találni, amivel nagyon ügyesen elrejthetők ezek a kis tökéletlenségek, és az ember mégis szexinek érezheti magát bennük. A dolog nyitja, hogy az alsómeg a felsőrészt középen, a köldök vonalában
egy keskeny anyagdarab köti össze. Ez a szabásvonal ráadásul még a derekat is karcsúsítja, ami minden nőnek jól áll, akár karcsú, akár erősebb testalkatú (9. ábra).

Túl nagy vagy esztétikai problémás has, kis mellek

Az előbb leírt fazon előnyös ebben az esetbenn is, azzal a különbséggel, hogy a mellméret optikai növelésére a felsőrész anyaga húzott vagy mintás legyen (10. ábra).

Erős combok és csípő, kis mellek

A rövidnadrág fazonú alsórész jól takarja a csípőtájéki zsírpárnákat (11-12. ábra).
- Minél sötétebb a szín, annál keskenyebbnek tűnik a csípő (12. ábra).
- A kis mellek nagyobbítására válasszunk anyagában húzott, színes felsőrészt (11-12. ábra).
Egyrészes fürdőruhából előnyös az a fazon, amelynek mellrésze világos színű, alsórésze pedig (főként a csípőtájékon) sötét (13. ábra).

Kis mellek és széles medence

A fürdőruha alsórészében a „V”alakú betét látványosan karcsúsítja az alakot (14-15-16. ábra). A virágoknak vagy bármiféle mintáknak mindenképpen az alsórész középső sávjában kell lenniük, hogy a tekintetet ne a test szélei, hanem középső része felé vonzzák. A trükk lényege ugyanis az, hogy az előnytelenebb részekről
a figyelmet eltereljük másfelé (a mellre és a fürdőruha középső sávja felé). Ha a medence keskeny és a mellek túl erősek, akkor látszik arányosnak az alak, ha a fürdőruha alsórésze sortos fazonú, és mintás vagy világos színű, felsőrésze pedig egyszerű fazonú, középen egybeszabott, a fi tness felsőkre hasonlító, egyszínű és lehetőleg sötét tónusú melltartó (17. ábra).

Nagy mellek, erős combok és csípő

A nagy mellekről a fi gyelmet a fi tness feslőkre emlékeztető, egybeszabott melltartókkal terelhetjük el a legkönnyebben (18-19. ábra). A ma nagyon divatos, sortos fazonú alsók nemcsak csinosak, hanem diszkréten elrejtik a csípőtájéki zsírpárnákat, és a cellulitos bőrt is. Alacsony lányoknak azonban nem ajánlott
ez a fazon, mert még alacsonyabbnak látszik benne az ember (18-19-20. ábra). A hosszanti irányban csíkos anyag ennél a fazonnál is karcsúsítja az alakot (19. ábra). Legoptimálisabb hatást a sötétebb színű daraboktól várhatunk (20. ábra). A melltartóból, hosszított fazonú topból és egy sortos szabású alsóból álló tankini, az utóbbi évek nagy divatja, tulajdonképpen átmenetet képez az egyberészes és a kétrészes fürdőruhák között, és mindkettő előnyeit egyesíti. Ez a megoldás is ideális választás, ha a combon lerakódott zsírfelesleget szeretnénk elrejteni a kíváncsi tekintetek elől (21. ábra).

A strandkendő

A fürdőruha kiegészítőihez az utóbbi években már nemcsak a strandtáska és a papucs tartozik hozzá, hanem a strandkendő is. A polinéz eredetű ruhadarab a strandok és tengerpartok üde színfoltja, egy vékony, könnyű anyagú, színes kendő, amelyet sokféle módon köthetünk magunkra. Eltakarhatjuk vele, amit nem szeretnénk megmutatni, és kiemelhetjük azt, ami igazán nőies a testünkön.

Strandkendők és testalkatok

Keskeny csípő, sovány testalkat

A vékony, fi ús testalkatú lányoknak a hosszú, nagymintás, oldalt megkötött strandkendő az előnyös (22. ábra).

Vatag, erős combok, széles csípő

A széles csípőjű, kisebb-nagyobb súlyfelesleggel küzdő lányoknak a sötét árnyalatú, elöl a hasnál „V”-alakban megkötött kendő az előnyös. Karcsúbbnak látszik, előnyösebbnek tűnik tőle az alak (23. ábra).

Tippek a strandkendő viseléséhez

A standkendőt sokféle módon hordhatjuk. Megköthetjük egyszerűen elöl, a derékon (24. ábra), így kis szoknya lesz belőle, amely eltakarja a feneket, viszont látni engedi a formás lábakat. Ha világos színű felsőt viselünk hozzá, attól hangsúlyossá válnak a mellek, és még inkább elterelődik a fi gyelem a csípőtájékról. Ha hosszú a kendő, egyszerűen félbehajthatjuk, és így, duplán köthetjük a csípőnkre. A kendő ezen kívül még számos más módon is viselhető. Megköthetjük például:
- a mell fölött, oldalsó csomóval (25. ábra),
- az egyik vállon aszimmetrikusan (26. ábra),
- a mell fölött, elülső csomóval (27. ábra),
- vagy hátul, a tarkónál (28. ábra).

Joëlle ADAM