LneSpa

• Archívum »
• Alakformálás, testsúlycsökkentés

Mozgás és alakformálás

Saját bőrünkön is tapasztaljuk, milyen nehéz ma egy nőnek a vele szemben támasztott összes elvárásnak jól megfelelnie. Vendégeink legnagyobb része is nagy fi zikai és mentális kihívások között éli a mindennapjait: hosszú órákat ül a számítógép előtt mozdulatlanul egy stresszes irodában, vagy ha munkája úgy kívánja, akkor lehet, hogy gyakorlatilag egész nap talpon van, nagy megterhelésnek téve ki lábait. Munka után pedig jöhet a bevásárlás, főzés, rendrakás, mosogatás és a gyerekek. Mikor lenne idejük, pláne kedvük ahhoz, hogy a délutánjaikat egy edzőteremben töltsék? Ezért most ne a szigorú értelemben vett sportról beszéljünk, ahogyan legtöbbször, hanem inkább a mozgásról általában. Olyan mozdulatokról, amelyek minden megerőltetés nélkül, könnyen válhatnak részévé mindennapjainknak, és amelyek hosszú távon sokat segíthetnek abban, hogy elkerüljük a túlsúlyosságot, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a lábak ödémásodását, az izomtömeg csökkenését, az álmatlanságot, és sok más egészségproblémát. Ahhoz, hogy többet mozogjunk, nem kell alapjaiban megváltoztatni az életmódot és a napi időbeosztást. Inkább csak a gondolkodásmódunkat kell kicsit megreformálnunk: mindennapi tevékenységeink végzése közben gondolnunk kell a testünkre is, egyszerűen oda kell fi gyelnünk magunkra, tudatossá kell tennünk a mozdulatainkat. Mozgás és alakformálás Kétség sem férhet hozzá, hogy a karcsú, vonzó formák megőrzésének a rendszeres torna és a sport a legjobb módja. Tudják ezt azok is, akik inkább a kozmetikai szalonok alakformáló kezeléseit választják a mozgás helyett, de őket is meg lehet érteni. Sokuk életvitele olyan feszes, hogy napi tevékenységeik közé valóban nehéz lenne még beilleszteniük heti két-három fárasztó edzést is.

A TEST A RÉSZEK ÖSSZEHANGOLT MŰKÖDÉSÉN ALAPULÓ EGÉSZ

A tévé és általában a média ma elárasztja a világot szebbnél szebb, tökéletesen formált testek képeivel, a kor divatjának megfelelő szépségideálokkal vannak tele az újságok, amelyek azt sugallják: ilyennek kellene lennie annak, aki jól akar kinézni. Ennek ellenére, ha végeznénk egy közvéleménykutatást, hogy hányan edzenek otthon rendszeresen a női magazinok hasábjain fotókkal illusztrált tornagyakorlatok vagy a videón és DVD-n hozzáférhető edzésprogramok segítségével, hamar kiderülne, hogy az embereket a saját életük szempontjából nem annyira a tökéletesre fejlesztett izmok arányainak köszönhető szépség érdekli, hanem sokkal inkább egy tágabban értelmezett szépség, harmónia és jó közérzet, amelynek alapja az egészség. A természetes testarányok, a fi zikai erőnlét és a jó közérzet megtartásának legjobb módja pedig kétségtelenül a mozgás. Minél több mozgást visz valaki az életébe, annál életerősebbnek, egészségesebbnek érzi magát. A mozgás ugyanis korántsem csak az izomzatra hat, hanem a teljes testre és annak valamennyi bonyolult rendszerére, amelyeknek kiegyensúlyozott, egymással összhangban zajló működése a szervezet egészségének alapja. A mozgás az izomrendszer mellett megdolgoztatja a szív- és érrendszert, a légzőrendszert, pozitív hatással van a csontrendszerre, az idegrendszerre, a hormonrendszerre. A fi zikai aktivitás hiánya ezzel szemben, bármilyen furcsán hangzik, fárasztja a testet. Ellustítja az izomzatot, aktivitásuk csökkentését váltja ki a szervekből, mentálisan is rossz közérzetet okoz, és a szervezetet az energia raktározására ösztönzi, ezért súlygyarapodással jár. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a mozgás bármely formája kihat az anyagcserére,
és nemcsak a mozgás időtartama alatt, hanem azután is. Ezért aki többet mozog, annak a szervezete akkor is több kalóriát éget el, amikor az illető éppen pihen. Főként emiatt kell törekednünk arra, hogy a mindennapjainkba minél több mozgást iktassunk be, és ez alatt egyáltalán nem kifejezetten sporttevékenységet kell érteni, hanem a mozgásnak bármely formáját. Aki aktív és mozgékony, annak jó esélye van arra, hogy testfelépítése arányos marad, nem veszíti el fiatalos formáit, kiegyensúlyozott arányait. A test megjelenése, fizikai állapota a társadalmi érintkezésben és a magánéletben is rendkívül fontos. Az, aki nehezen, szuszogva mászik meg két emeletnyi lépcsőt, és szemmel láthatóan nincs jó fizikai kondícióban, az általános értelemben sem nyújtja az aktív, tettre kész ember benyomását. Különösen így van ez az üzleti életben és általában a munka világában. A test képe ma nagyon sokat számít egy ember megítélése szempontjából,
mind a mások, mind pedig saját magunk szemében. Az, hogy milyen kép alakul ki rólunk a környezetünkben, és hogy mi magunk milyen énképpel rendelkezünk, nagyban függ attól is, hogy milyen a testünk alakja, megjelenése. A nők általában szeretnének leadni pár kilót, de legalábbis nem akarnak hízni. Ezért pedig lényegében csak két dolgot lehet tenni: kevesebbet és tudatosabban megválogatott ételeket enni, illetve többet mozogni. A legjobb hatást természetesen a két dolog kombinációjától várhatjuk. Az alacsonyabbkalóriatartalmú, rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás már fél siker. Az egész csak tudatosság és odafi gyelés kérdése. Ugyanerre a tudatosságra és odafigyelésre van szükség a mozgás terén is. Napi tevékenységünk
közben ne kerüljük el a mozgásra adódó lehetőségeket, sőt keressük ezeket! A lift helyett menjünk fel inkább a lépcsőn. Ha csak a közelbe kell elugranunk, ne üljünk be szokásunkhoz híven az autóba, menjünk inkább gyalog. Egyszerűen tanuljunk meg odafi gyelni arra, hogy megadjuk testünknek azt a mozgáslehetőséget, amire egészségének, jó kondíciójának megőrzéséhez szüksége van. Ez nem kerül nagy erőfeszítésbe, viszont sokszorosan megtérül: hajlékonyak, mozgékonyak, aktívak, és jó eséllyel karcsúbbak is maradunk, mint ha mindig a kényelmesebbik utat választjuk.

MILYEN MOZGÁST VÁLASZTHATUNK?

Az emberi test felépítése eredendően nem az ülő életmódra van berendezkedve. Ősi életformánkban a létfenntartás változatos mozgásformákat kívánt az embertől. A testnek fi ziológiai adottságainál fogva szüksége van a mozgásra, ezt jelzik a mozgásszegény tevékenységekkel szinte mindig együtt járó zsibbadások, fájdalmas izomgörcsök, hosszabb távon pedig az izomtömeg csökkenése, a test elpuhulása, a túlsúly kialakulása. Miután a mozgás a szervezet alapszükségletei közé tartozik, ha egészségesek akarunk maradni, nincs más választásunk: mozogni kell. Hogy a mozgásnak ki milyen formáit választja, kevésbé fontos, mint az, hogy része-e mindennapjainak a fi zikai aktivitás. A kerékpározás ma szerencsére újra nagy divat, ráadásul környezetkímélő és gazdaságos is. Egy 15 perces biciklizés már jól megmozgatja az izmokat, fokozott munkára készteti a szívet, az érrendszert, a légzőrendszert. Ha van a munkahelyünk közelében uszoda, munka után nemcsak egészséges, de még jól is esik egy kis mozgással levezetni a napi fáradtságot. Az úszás enyhülést jelent a megterhelt ízületeknek, és megdolgoztatja az izomzatot, az ehhez szükséges kalóriát pedig a szervezet az energiaraktáraiból meríti: a nemkívánatos zsírpárnákból. Három-négy hosszonként álljunk meg és tartsunk pihenőt akkor is, ha még nem fáradtunk el! Az úszás célja nem a kimerülés, hanem az izomzat
átmozgatása és az egész szervezet aktivitásának ösztönzése. A legegyszerűbb, semmiféle külön felszerelést nem igénylő mozgásforma a séta, amely biztos és hatékony módja a fi zikai állapot javításának. A rendszeres gyaloglás ugyanolyan hasznos a szervezet számára, mint a jogging, csak azonos hatás eléréséhez hosszabb időn keresztül kell csinálni. Egy se nem túl gyors, se nem túl lassú tempójú, 10 perces, rendszeres gyaloglás már mérhetően javítja az állóképességet és a fi zikai erőnlétet. A hangsúly ennél a mozgásformánál sem azon van, hogy a teljes kifáradásig végezzük, hanem hogy rendszeresen csináljuk. A gyaloglás előnye sok más fi zikai tevékenységgel vagy sporttal szemben, hogy bár nagy mennyiségű kalóriát éget el közben a szervezet, utána mégsem érzi magát farkaséhesnek az ember. Az idegrendszerre gyakorolt, pszichikai hatása pedig kifejezetten megnyugtató. Vásároljunk egy gumikötelet az egyik sportáruházban, és ha van öt percünk, végezzünk vele néhány egyszerű nyújtómozdulatot. A nyújtás a test rugalmasságának, hajlékonyságának megőrzése szempontjából nagyon hasznos mozgásforma, és a beállt, keveset mozgó izmoknak kifejezetten jól esik. Aki rendszeresen végez ilyen gyakorlatokat,
az hamar megtapasztalhatja jótékony hatásukat: az ízületek lazábbak, hajlékonyabbak lesznek, könnyebb a mozgás, szebb a test tartása, és a nap végére nem fárad el, nem fáj a hát, a derék. A könnyű, nem megerőltető mozgás álmatlanság ellen is kiváló: nemcsak gyorsabban alszik el tőle az ember, de az alvás közbeni pihenés minősége is javul. A túl intenzív sporttevékenység ezzel szemben fi zikai fáradtságot, kimerültséget és pszichikai levertséget okozhat, ami a nyugodt pihenést is nehezíti. Nem véletlen, hogy a hivatásos sportolók is különféle relaxációs technikákat alkalmaznak, hogy megszabaduljanak az edzés utáni
stressztől és levertségtől. Az esti órák az egész napi igénybevétel után megnyugvásra, pihenésre valók. Ilyenkor már ne végezzünk komolyabb testmozgást, hanem teremtsük meg az ideális körülményeket a kikapcsolódáshoz és a pihenéshez. Hogy ez milyen fontos, azt mindenki tudja, aki ébredt már reggel
összetörten egy vasúti fülke ülésén vagy egy szállodai szoba kényelmetlen ágyán eltöltött éjszaka után.

A MOZGÁS HATÁSA A KEDÉLYÁLLAPOTRA

A rendszeres, nem megerőltető mozgásokban gazdag életforma gyorsan meghozza az eredményeket. A közérzetre és a pszichikai állapotra gyakorolt hatása szinte azonnali. Szerencsére, mert ez motivál, és folytatásra, sőt újabb mozgásformák kipróbálására ösztönöz. A fi zikai aktivitás hatására elszabaduló endorfi nok érezhetően javítják a hangulatot, és nem csak rövid távon. Az aktív életet élők általában több örömet találnak az élet egyszerű, hétköznapi dolgaiban, jobban értékelik mindazt, ami örömforrás lehet számukra. A szépségápolással foglalkozó kozmetikusok jól tudják, hogy a fáradt, gyűrött, fakó és vitalitását vesztett arcon – legyen egyébként bármilyen szép is – a legjobb kezelések eredménye sem maximális. A mozgásszegény életmód, a stressz és a mindennapi gondok nem tesznek jót a bőr állapotának. A fáradt, megviselt arcot még a szép smink sem tudja belülről sugárzóvá tenni. Ahhoz, hogy valaki igazán jól nézzen ki, jól is kell éreznie magát a bőrében, ehhez pedig megfelelő táplálkozásra, mozgásra, egészséges életmódra van szükség. Fontos megérteni, hogy a szépség, az egészség és a jó fi zikai kondíció egymással szorosan összefüggenek, és ha valaki saját maga nem tesz semmit a megjelenéséért és a jó közérzetéért a megfelelő életmód kialakításával, akkor a kozmetikai kezelésektől sem várhat csodákat.

MOZGÁSSAL A STRESSZ ELLEN

A mozgás a stressz és az idegi leterheltség legjobb ellenszere is. A mindennapi élet gondjai, nehéz helyzetei elől senki sem menekülhet el, de mindenki megtanulhatja, hogyan viselje el a lehető legkönnyebben ezeket a helyzeteket. Számos tudományos vizsgálat eredményei is azt igazolják, hogy a szorongás, az idegesség legkönnyebben és leghatékonyabban mozgással vezethető le. Egyes orvosok szerint hosszú távon a fi zikai aktivitás stressz és szorongás ellen úgy hat, mintha valami orvosság lenne. A stressz, ez az egész életünket át-meg átszövő korjelenség rendkívül káros az egészségre. Néhány percnyi relaxáció azonban sokat segíthet. Egyszerűen csak üljünk kényelmesen, egyenes háttal, leeresztett vállal, csukjuk be a szemünket, a száj is legyen csukva, az arc és az állkapocs izmait ne feszítsük, legyenek nyugalmi állapotban, mint mikor lefekszünk pihenni vagy aludni. Lélegezzünk be mélyen, majd hosszan fújjuk ki a levegőt
egymás után ötször. Tapasztalni fogjuk, hogy a hosszú kilégzések közben megkönnyebbülünk, mintha a levegővel együtt a feszültség is távozna belőlünk. Ha úgy érezzük, ásítanunk kell, nem baj, ne nyomjuk el az ásítást, az is az ellazulás jele. Az öt hosszú be- és kilégzés után térjünk vissza a normál ütemű légzésre, és fi gyeljük, ahogyan a levegő szabályos, nyugodt tempóban beáramlik, és kiáramlik a tüdőnkből. Néhány ilyen, teljes nyugalomban eltöltött perc elegendő ahhoz, hogy visszanyerjük lelki egyensúlyunkat. A relaxáció végén nyissuk ki a szemünket, nyújtózzunk egyet, álljunk is fel, hogy megmozgassuk kicsit a tagjainkat, azután folytassuk a napi tevékenységünket. A relaxáció és az izmokban megrekedt feszültségektől való megszabadulás nagyon hatásos módja a masszázs, illetve az önmasszázs is. A rendszeres masszíroztatás jó kondícióban tartja az izomzatot, tartást ad a testnek, és teljes kikapcsolódást, ellazulást jelent az idegrendszer számára is. Az elfáradt, elgémberedett, zsibbadt vagy feszült testtájak önmasszázsa is gyors megkönnyebbülést nyújt, és előnye, hogy bármikor, bárhol elvégezhető, akár az irodában az íróasztalnál ülve is. Ha elfáradtunk, tartsunk pár percnyi szünetet, és néhány frissítő masszázsmozdulattal
oldjuk ki a merevséget a kéz, a láb, a tarkó, a nyak, a váll vagy bármely más testrész izmaiból. A simító, gyúró mozdulatok serkentik a vérkeringést, megmozgatják, friss oxigénnel látják el az izmokat. Akár a széken ülve is végezhetünk néhány jóleső nyújtó mozdulatot, de még jobb, ha ehhez fel is állunk. Mozgassuk meg az ülés közben beállt, „elmacskásodott” izmokat egy-két karkörzéssel, törzshajlítással, nyújtózkodó mozdulattal.

AHOGY JÓLESIK

Mára nagyjából mindenki egyetért abban, hogy az életminőség legalább olyan fontos, mint az élettartam: nemcsak sokáig szeretnénk élni, hanem a rendelkezésünkre álló életidőt jó egészségben, jó közérzettel akarjuk megélni. Ehhez a mozgás elengedhetetlen. De hogy kinek menynyi és milyen jellegű mozgás járul hozzá a jó közérzetéhez, az egyénenként változó. A fő szabály tulajdonképpen nagyon egyszerű: kerüljük, ami túlzott megerőltetést jelent, és mozogjunk úgy és annyit, ahogyan és amennyi jólesik. A mozgással elkerülhetjük a test elnehezülését, a szövetek megereszkedését, megőrizhetjük fi atalos tartásunkat, mozgékonyságunkat, vitalitásunkat, ami az általános közérzetünkre és életkedvünkre is kihat. Ne feledjük: a test egy élő rendszer, amelynek mind a táplálkozás, mind a mozgás terén meg kell adnunk, amire optimális működéséhez, fi zikai és pszichikai egyensúlyának fenntartásához szüksége van. Amit pedig ennek érdekében tennünk kell, közelről sem lehetetlen. Nagy erőfeszítések helyett elég csak annyi, ha az évek során nem szokunk le a mozgás szeretetéről, hanem tudatosan törekszünk izmaink használatára, mindenki úgy, ahogyan neki jólesik. Az eredmény pedig: fi atalos lendület, kornak megfelelő, arányos testalkat, jó közérzet és életöröm. Mert mozogni nemcsak egészséges. Mozogni jó!

Néhány hasznos tanács az izmok átmozgatására:

• Ne üljünk megszakítás nélkül sokáig egy helyben. Időnként álljunk fel, sétáljunk, mozogjunk egy kicsit, és ne csak akkor, amikor a hátunk már megfájdult. Ülés közben fi gyeljünk arra, hogy a hát egyenes legyen: a lehető legkevésbé dőljünk előre!
• A hát és a vállak izomzatának megmozgatására húzzuk fel, majd ejtsük vissza felváltva hol az egyik, hogy a másik vállunkat. Közben a fejünket fordítsuk el a felhúzott vállal ellentétes oldalra!
• Hátunk mögött kulcsoljuk össze a két kezünket, és húzzuk hátrafelé a könyökünket meg a vállunkat. A nyújtó mozdulatok jót tesznek a fáradt hátnak és vállnak.
• Hosszas ülőmunka közben bújjunk ki a cipőből, és időnként mozgassuk át a lábfejünket és a lábujjainkat!
• Kulcsoljuk össze a két kezünket a hasunkon, és húzzuk a két karunkat ellentétes irányban, amilyen erősen csak tudjuk!
• Ne feledkezzünk meg a nyak izmainak megmozgatásáról sem. Erőteljes gyúró mozdulatokkal masszírozzuk át a csuklyásizmot mindkét vállnál, a nyakat pedig minden oldalról erős simításokkal frissítsük fel!