LneSpa

• Archívum »
• Kéz- és lábápolás

Az alsó végtag vénás elégtelensége

 Dr. Jean-Pierre Titon angiológus-phlebológus szakorvos segítségével az alábbi cikkben a visszérbetegség okairól, kezelésének lehetőségeiről és a láb érrendszerének védelméről olvashatunk hasznos tudnivalókat.

MIT ÉRTÜNK ALSÓ VÉGTAGI VÉNÁS ELÉGTELENSÉG ALATT?

Az alsó végtagok vénás elégtelensége krónikus betegség, amelynek hátterében az érbillentyűk rossz működése áll. A vénák belső falán található érbillentyűk feladata, hogy a lábak vérellátását biztosító, mintegy öt liternyi vért az alsó végtagokból felfelé, a szív felé továbbítsák. Ha az érbillentyűk károsodnak, és szerepüket nem megfelelően látják el, az a vénás visszaáramlás zavaraihoz vezet. A szív felé visszaáramló vér ilyenkor a lábak ereiben megreked, és vénás stázis (vénapangás) jelentkezik, a vénák kitágulnak, faluk sérülékennyé válik. A vénás elégtelenség a vénás vér rendellenes visszaáramlásának következtében kialakuló, krónikus betegség, amely a lakosság igen nagy százalékát érinti. (Franciaországban a nők több mint felének vannak visszeres, vénás panaszai.) Az alsó végtagi vénák rendellenességei alapvetően egyidősek a két lábon járó emberiséggel. A felemelkedett testhelyzet ugyanis óriási megterhelést ró az alsó végtagi vénákra: a láb izomzatának vérellátását biztosító, nagy mennyiségű vért a gravitáció ellenében kell visszajuttatniuk a szívhez. Újabban azonban a visszerességet már nemcsak a két lábon járó ember, hanem az ülő ember betegségének is nevezhetjük. A mozgásszegény, ülő életmód ugyanis egyike a vénás problémákat leginkább súlyosbító tényezőknek.

A BETEGSÉG MEGNYILVÁNULÁSA

A vénás problémák fennállásának látható jelei közül a legnyilvánvalóbb az, ha seprűvénák, illetve visszerek jelennek meg a lábon. A kezdetben mérsékelt tünetek kezelését semmiképpen nem szabad elhanyagolni, mert a visszeresség spontán módon nem gyógyul, hanem az idő előrehaladtával egyre súlyosbodik, és végtagfájdalmak, nehéz láb érzés, izomgörcsök, zsibbadás kísérik.

A SÚLYOSBÍTÓ TÉNYEZŐK

A visszérbetegség a vénák visszafordíthatatlan dilatációja. Kialakulásában többféle ok játszhat szerepet, amelyek közül az örökletes hajlam mindenképpen meghatározó. A szülők, nagyszülők érfalainak gyengeségét az utódok is örökölhetik. Ha a visszeresség az egyik szülőnél fennáll, 50% az esélye annak, hogy a probléma az utódnál is jelentkezni fog, ha pedig mindkét szülő érintett, a gyerekeknél a betegség kialakulásának valószínűsége már 60%-ra tehető. A terhesség, a hormonális változások, a túlsúlyosság, a túl szoros ruhadarabok, a kényelmetlen cipő (például a lábat összeszorító, szűk csizma) viselése, az egy helyben álló munkavégzés, a hosszas napon tartózkodás, a rendszeres forró fürdők, a túlzásba vitt szaunázás, a nem megfelelő táplálkozás megannyi súlyosbító tényezőként hatnak, és jelentősen növelhetik a probléma kialakulásának kockázatát. A seprűvénák egy-két milliméter átmérőjű, a sötétvöröstől a kékig terjedő színű értágulatok, amelyek gyakran központi tápláló eret tartalmaznak. Ha a tápláló eret nem kezelik, a seprűvénák eltüntetését célzó egyéb kezelések eredménye nem lehet kielégítő. Ma a rendelésre érkező nők 85%-a esztétikai problémaként fogja fel vénás megbetegedését, és ezért
fordul szakemberhez. (Érdekes adat, hogy ezelőtt 20 évvel a páciensek 85%-a még a betegséggel együtt járó végtagfájdalmak miatt ment orvoshoz, a kórkép esztétikai vonatkozásai kevésbé számítottak.) Az orvosi segítséget kérő betegek többsége saját bevallása szerint próbálkozott már tüneteinek enyhítésével, de a recept nélkül hozzáférhető megoldások mind eredménytelennek bizonyultak. A páciensek ultrahangos vizsgálata során többnyire kiderül, hogy egy mélyebben található vena saphena okozza a bajt, amelyben a vér nem tud megfelelően áramlani, ezért a benne található vér a nyomás hatására a felszínes – kisebb átmérőjű és gyengébb falú – erek felé áramlik, amelyek a nyomásnövekedésnek nem tudnak ellenállni, és kitágulnak. Ilyen esetekben először a probléma
gyökerét, a mélyebben fekvő véna műtéti ligatúráját (érlekötését) kell elvégezni, majd ezután következhet a felszínes, apróbb erek mikroszklerózisa, illetve a seprűvénák (pókerek) kezelése. Ha a kezelés után a visszerek újra jelentkeznek, az azt jelenti, hogy egy tápláló eret nem vettek észre az ultrahangos vizsgálat során, vagy a kezelés időpontjában még nem volt diagnosztizálható stádiumban, bár dilatációja már megkezdődött. Az alsó végtag szuperfi ciális (felszínes) vénás elégtelensége olyan kórkép, amelynek alaposan a végére kell járni, a visszértágulatok kezelése csak azután következhet. Ráadásul az elért eredmények sohasem tekinthetők véglegesnek. A férfi ak esetében általában évente, a nőknél viszont gyakran félévente kontrollvizsgálatra és nem ritkán fenntartó kezelésekre is szükség van.

MIÉRT VESZÉLYEZTETETTEBBEK A NŐK, MINT A FÉRFIAK?

Visszérproblémákkal több nő fordul orvoshoz, mint ahány férfi . A férfi akat ugyanis általában kevésbé érdeklik a testüket érintő esztétikai problémák, inkább csak akkor kérnek orvosi segítséget, ha fájdalmaik vannak. Ezért a férfi ak körében gyakran fordul elő, hogy csak akkor látja őket orvos, amikor már súlyosabb komplikációk jelentkeznek, például vénafekély. A nőknél a vénás problémák hátterében gyakran azok a hormonális változások állnak, amelyek életük bizonyos szakaszaiban (pubertáskor, menstruációs ciklusok, terhesség, perimenopauza, klimax) komoly kihívásokat jelentenek a szervezetük számára, és fokozzák a vénás problémák kialakulásának kockázatát is. A két női nemi hormon, az ösztrogén és a progeszteron gyakran tehető felelőssé a vénás problémák kialakulásáért, mivel mindkettő a vénás erek kitágulását idézi elő a szervezetben, és ha valakinek törékenyek az érfalai, könnyen kialakulhatnak lábán a visszerek. A menopauza idején például sok nő áll hormonális kezelés alatt, hogy ezzel csökkentsék a klimaxszal együtt járó kellemetlen tüneteket: a hőhullámokat, az éjszakai izzadást, az álmatlanságot. Hormonális hatásra viszont gyakran fordul elő ebben az időszakban az alsó végtagi vénás tünetek súlyosbodása. Az érsebészek ezért sok klinikán a nőgyógyászokkal együttműködve állapítják meg azt a hormonszintet, amely a menopauza tüneteinek enyhítésére alkalmazott hormonterápiában már hatásosnak bizonyul, de még nem jár jelentősebb kockázatokkal a vénák állapotára nézve.

VISSZÉRTÁGULAT, HAJSZÁLÉRTÁGULAT ÉS ÉLETKOR

A visszértágulat, a hajszálértágulat a közhiedelemmel ellentétben nem időskori betegség. Gyakran már 20–25 éves korban is jelentkeznek a tünetek, de előfordulnak vénás problémákkal küzdő tizenéves páciensek is. A visszerek kialakulásának hátterében ugyanis alapvetően egy örökletes hajlam áll, genetikai meghatározottság. A problémáért felelős genetikai program pedig egyénenként más és más életkorban sokszor a felmenőkétől egészen különböző típusú vénás rendellenességek kialakulását idézi elő. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a vénás elégtelenség generációról generációra egyre súlyosabb formákat mutat. A tünetek kifejlődésében az örökletes tényezőkön kívül a környezeti hatásoknak és az életmódnak is fontos szerep jut. Az egyre több stressz, a kiegyensúlyozatlan, kapkodó, ritmustalan járás megterheli az alsó végtagok vénáit, ahogyan a modern civilizációkra jellemző életmód is. Nem véletlen, hogy az ázsiai nőknek évszázadokon keresztül akár több szülés után sem voltak visszeres panaszaik. Az indusztrializáció azonban Ázsiában is megtette a hatását: Hong Kong vagy Sanghaj női lakosságánál már jelentkeznek a vénás elégtelenség tünetei, természetesen elsősorban azoknál a pácienseknél, akiknek a betegség kialakulására meglévő veleszületett hajlamuk is volt.

AZ ALSÓ VÉGTAGI VÉNÁS ELÉGTELENSÉGGEL JÁRÓ ESZTÉTIKAI ÉS MÁS KOMPLIKÁCIÓK

A visszeresség kialakulása mögött mindig ott találjuk a vénák falának gyengeségét, ami miatt például hajlamosabb valaki hematómák keletkezésére is. Az elhanyagolt visszerek miatt súlyos és nem egy esetben visszafordíthatatlan komplikációk is kialakulhatnak. Míg ugyanis az artériákban a szívtől a végtagok irányába folyó vér friss oxigént szállít a szövetekhez, addig a szív és a tüdő felé visszaáramló, vénás vér széndioxiddal és toxikus anyagokkal telített. Ha ez a vér hosszabb időn keresztül pang az alsó végtagokban, oxigénhiányos állapotok alakulhatnak ki a láb izmaiban, amelynek következménye izomgörcs, sőt izomszakadás is lehet. Az oxigénhiány a láb bőrének szöveteiben károsíthatja a kollagénrostokat, a bőr elvékonyodhat, kisebesedhet, fájdalom, gyulladásos tünetek, a bokacsontok tájékán dermatitisz, visszeres ekcéma jelentkezhet. Az inesztétikus, gyakran viszkető, visszeres ekcéma tünetei pedig átterjedhetnek a karokra, sőt akár a teljes testfelületre is. A vénás elégtelenség következtében a bokatájékon jelentkező sárgásvörös, dermatitiszes foltok oka a közhiedelemmel ellentétben nem a melanin lokális felhalmozódása, hanem a vérben szállított vas, amely barnás színűre festi a bőrt. A vénás keringés zavarai miatt atrophia alakulhat ki a bőr irharétegében és a bőraljában is. A probléma látható jele a bőr fehéres elszíneződése. Az érintett bőrterületek a legkisebb mechanikai hatásra is berepedezhetnek, a sérülések helyén pedig könnyen alakulhat ki vénafekély, amely magától nem képes begyógyulni, és akár a csontig hatolhat. Mindezek a problémák igen nehezen kezelhetőek, és akár még súlyosabb szövődmények kialakulásához is vezethetnek (például szepszishez). A komplikációk pedig nemcsak az időseket, de a fi atalabb korosztályok tagjait is érinthetik. A visszeres problémákat soha nem szabad félvállról venni és elhanyagolni, mert súlyos következményeik lehetnek!

KEZELÉSI LEHETŐSÉGEK A KOMPLIKÁCIÓK MEGELŐZÉSÉRE

Sebészeti beavatkozást nem igénylő megoldások

A visszeres panaszok kezelésére korai stádiumban esztétikai phlebológiai kezelések alkalmazhatók. A phlebológus minden esetben kikérdezi páciensét az előzményekkel kapcsolatban (allergiák, terhességek stb.), igyekszik megtudni, van-e a betege családjában olyan közeli hozzátartozó, akinek vénás problémái vannak vagy voltak, azután pedig megvizsgálja az erek állapotát, és ultrahang segítségével állítja fel a diagnózist.Az eredmények függvényében a problémák megoldására többféle lehetőség állhat rendelkezésre.

Phlebotonikumok

A vénás betegségek kezdeti stádiumaiban jól alkalmazható megoldást jelentenek a phlebotonikumok, amelyek javítják a vénák falának rugalmasságát,
csökkentik a funkcionális problémákat (a nehéz láb érzést, az izomgörcsöket, a fájdalmat), de a már kialakult, látható visszereket nem szüntetik meg.

Kompressziós kezelés

A rugalmas kompressziós harisnya viselése felerősíti a vénás visszaáramlást, és csökkenti az érműködés funkcionális zavarait. Használatával elkerülhető a lábak ödémásodása, a vérpangás és az újabb visszerek kialakulása. A betegség előrehaladását teljesen megállítani azonban ezzel a módszerrel sem lehet.

Termálvizes kúra

A termálvizes kúrák hatásosnak bizonyulhatnak a vénás betegség következtében fellépő dermatitisz, a vénafekély vagy a visszérgyulladás tüneteinek enyhítésére, de a visszerek nem múlnak el tőle.

Megfelelő életmód

A vénás problémák kialakulására hajlamos páciensek tüneteik súlyosbodásának elkerüléséért sokat tehetnek azzal, ha odafi gyelnek az életvitelükre. Az ülő életmód, a túl szoros ruházat viselése, a lábakat érő fokozott meleghatás, a túlsúlyosság és más tényezők ugyanis ronthatnak az alsó végtag vénás rendszerének állapotán. Invazív és non-invazív orvosi megoldások A visszeresség kezelésére szkleroterápiás, lézeres és sebészeti megoldások is rendelkezésre állnak.

Mikrosebészeti eljárások

A helyi érzéstelenítés mellett végezhető, ambuláns mikrosebészeti eljárások hatékony és gyors megoldást kínálnak a vénás problémák megszüntetésére
vagy mérséklésére. A páciens a beavatkozás után még aznap, saját lábon mehet haza, a munkából való kieséssel nem kell számolnia, és a beavatkozással járó fájdalom vagy kellemetlenség is minimális.

Szkleroterápia

A beavatkozás során az erek összetapadását és elhegesedését okozó kémiai anyagot – ún. szklerotizáló anyagot – injekcióznak a visszeres vénákba, amelyek először begyulladnak, majd felszívódnak. Az abszolút biztonságos, fájdalommentes eljárással kiváló eredmények érhetők el.

Lézeres kezelések

A lézerterápiát korábban csak a hajszálerek bőrön keresztüli kezelésére alkalmazták. Közvetlenül az ér belsejébe bevezetett lézerszállal azonban ma már a nagyobb vénák összehegesítésére is lehetőség van. A visszerek kezelésében használatos még a hideglézer is. Ez a minimális fájdalommal járó, kockázatmentes eljárás három-hat hónap alatt fejti ki hatását.

Egyéb technikák

A vénatágulatok kezelésére újabban egyre gyakrabban és kiváló eredményekkel alkalmazzák a véna belsejébe bevezethető lézerszál mellett a habinjekciós kezeléseket, illetve az ultrahangos készülékeket is.

A KEZELÉSEK UTÁN

A vénás problémák kezelésére szolgáló beavatkozások után először fáslit, majd később kompressziós harisnyát kell viselnie a páciensnek. A lézeres kezelések után legalább egy hónapig nem szabad UV-terhelésnek kitenni a kezelt területet.

ELLENJAVALLT KOZMETIKAI KEZELÉSEK

A visszérproblémákkal küzdők kozmetikai kezelésének a legtöbb esetben nincs semmi akadálya, néhány kezeléstípus azonban az ő esetükben nem javasolható. Ilyen például a meleg gyantás szőrtelenítés, illetve a meleg pakolások. Hőhatásra ugyanis az erek kitágulnak, a vérnyomás az erekben lecsökken, és romlik a vénás visszaáramlás. A meleg gyantás szőrtelenítés helyett azonban nyugodtan lehet alkalmazni a depiláció más, kíméletesebb formáit, amelyek nem terhelik meg a láb érrendszerét. A szőrtelenítő kezelések után érdemes az érzékeny, sérülékeny bőr ápolására szolgáló frissítő, tonizáló hatású gélt is használni, amely élénkíti a keringést, illetve védelmet nyújt a bőrnek. Szintén jót tesz a vénás problémákkal terhelt lábaknak a nyirokmasszázs, amely csökkenti az ödémásodást és mérsékli a nehéz láb érzést. Kozmetikai ápolásokkal azonban a visszeres problémákat megoldani nem lehet, ezért minden esetben szükség van orvosi szakvéleményre és hatékony megoldást nyújtó szakorvosi kezelésre!

TANÁCSOK SZAKMABELIEKNEK

Az esztétikai ápolások legkülönbözőbb területein dolgozó szakemberek munkájuk jellegéből adódóan sokat állnak egy helyben. A vénás problémák kialakulásának, illetve súlyosbodásának egyik rizikófaktora pedig éppen az álló munkavégzés. Az egy helyben állás során ugyanis a láb vénáiban pang a vér, és ez kedvez a visszerek kialakulásának. Mit tehetnek a szépségipari szakemberek a láb vénás rendszerének egészsége, a nehézláb érzés elkerülése érdekében? Mindenekelőtt igyekezniük kell kizárni az életmódjukból minden egyéb kockázati tényezőt. Sportra, mozgásra mindenkinek szüksége van, de a vénák védelmében nem mindegy, mit sportol az ember. Az álló munkát végzőknek nem javasolt a lábakat megterhelő tenisz, a tánc vagy a futás. Ezzel szemben kifejezetten jót tesz minden vízisport, a kerékpározás, a golf, a túrázás, a séta. Érdemes hozzászokni ahhoz is, hogy a meleg vizes zuhanyozás végén az ember hideg vízzel tusolja át a lábát, így az alsó végtag kitágult erei összehúzódnak. Néhány, a vénás visszaáramlást segítő, speciális tornagyakorlatot is ajánlott rendszeresen végezni. A hátunkon fekve támasszuk a lábainkat a falnak, és „lépkedjünk” felfelé, mintha lépcsőn járnánk. Szintén háton fekve támasszuk meg kezünkkel a csípőnket, és biciklizzünk a levegőben. A gyakorlatok végeztével jót tesz, ha a bokától fölfelé, a combok felé haladva átmasszírozzuk az egész lábat, ezzel is serkentve a vénás vér visszaáramlását. De ne feledjük: vénás problémák esetén semmi nem helyettesítheti a szakszerű orvosi kezelést!

Alexandra
LEGRAND-PINEAU