LneSpa

• Archívum »
• Bőrápolás

A víz is szárítja a bőrt!

Ezért a rendszeresen uszodába járók bőrének különösen nagy szüksége van a mindennapos hidratáló ápolásra.

BŐRSZÁRÍTÓ HATÁSÚAK-E A VÍZISPORTOK?

A legtöbb uszoda vizét különféle klórszármazékokkal fertőtlenítik. A klór bőrszárító hatása közismert, ezért nincs semmi meglepő abban, hogy uszodahasználat után sokan panaszkodnak a bőr feszüléséről, húzódásáról, irritációjáról. De vajon milyen mértékben felelős a vegyileg kezelt víz a bőr kiszáradásáért, és milyen mértékben maga a vízben végzett sporttevékenység, amely – fi zikai igénybevétel lévén – maga is vizet von el a szervezet szöveteitől? Ezt a kérdést ez idáig tudományos módszerekkel még soha, senki nem vizsgálta.

A MEDENCÉK VIZÉNEK HATÁSA A BŐRRE

A Chanel cég tudományos kutatásokat indított azoknak a jellemző élethelyzeteknek a vizsgálatára, amelyek egy nő életét meghatározhatják. A kutatások célja az volt, hogy megvizsgálják, bizonyos életmódbeli szokások, rendszeresen végzett tevékenységek milyen hatással vannak a női bőrre. A medencék mesterséges vizének vizsgálatához egy ilyen „életstílus-tanulmány” vezette el a kutatókat. Egy női vizsgálati alany bőre ugyanis egy biometriai felmérés során az átlagostól jóval eltérő értékeket mutatott. Bőrének biofi zikai tulajdonságai alapján a kutatókat rendkívüli módon érdekelni kezdte, vajon milyen életmód állhat a hátterében
egy ilyen jelentős mértékű változásnak. Kiderült: a nő szenvedélyes úszó, aki minden szabadidejét az uszodában tölti. Innen már csak egy lépés vezetett odáig, hogy tudományos kutatás induljon az uszodák vizének bőrre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

A VIZSGÁLAT KÖRÜLMÉNYEI

A vizsgálathoz 35 és 45 év közötti, normál bőrű nőket választottak ki. Feladatuk az volt, hogy egy meghatározott időpontban töltsenek egy órát úszással a medencében. Annak érdekében, hogy az uszoda vizének bőrükre gyakorolt hatását a lehető legpontosabban lehessen megállapítani, arra kérték őket, hogy az uszodahasználatot megelőző és az azt követő napon semmiféle ápoló terméket ne használjanak. A kísérletben részt vevők bőrét a kutatók előzetes vizsgálatoknak vetették alá, hogy felmérjék, milyen következményei vannak az adott bőrre, ha négy napon keresztül semmiféle kozmetikummal nem kenik be. Az ápoló készítmények megvonásának időszakában tett, előzetes megfigyelésekre azért volt szükség, hogy biztosan lehessen tudni, melyek azok a változások, amelyek a bőrben az ápoló készítmények hiánya miatt alakulnak ki, és melyek azok, amelyek egyértelműen az uszodahasználat következményeinek tudhatók be. Az adott napon a vizsgálati alanyok egy órát tölthettek a medence vizében, majd egy normál csapvízzel történő zuhanyozás után a kutatásban részt vevő orvosok megvizsgálták bőrük állapotát. Ugyanazokat a vizsgálati módszereket alkalmazták ekkor is, mint korábban, amikor az ápoló termékek elhagyásának hatásait mérték fel. A vizsgálatokat azután még háromszor megismételték, az úszást követő három napon, minden alkalommal a napnak azonos órájában.

AZ ELVÉGZETT MÉRÉSEK

A vizsgálatot mindig azonos körülmények között, azonos hőmérsékleten (21,2 ºC ± 0,3 ºC) és a levegő azonos páratartalma (50% ± 1,2%) mellett
végezték. A medence vizének paraméterei megfeleltek az európai szabályozás alapján a legtöbb uszodában használt víz tulajdonságainak: pH-ja nagyjából 7,3 volt, klórtartalma 1 mg/l. A vizsgált személyeknél minden esetben ugyanazokat a méréseket végezték el az arc (az orcák és a homlok), illetve a test (dekoltázs, alkar, láb) egyes régióiban. A vizsgálat során megmérték: a transzepidermális

-  vízvesztést,
- a bőr hőmérsékletét,
- a faggyúréteg vastagságát,
- a kapacitanciát (a felszíni hidratációt),
- a bőr pH-ját.

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

A méréses vizsgálatok eredményeit összesítve a kutatók az alkalmazott módszerrel tudományos értelemben is hiteles adatokat kaptak az uszodák mesterséges vizének a bőrre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A közvetlenül a fürdőzés után (az úszást követően pontosan másfél órával) mért értékek alapján egyértelműen kiderült, hogy a bőr minőségét már egyetlen uszodai fürdőzés is sok tekintetben megváltoztatja. A mért paraméterek mindegyike jelentős eltérést mutatott a normál bőrállapot értékeihez képest. Az egyes mérési zónákban a következőket tapasztalták a kutatók:
- a bőrfelszíni hidratáció mértékének jelentős csökkenése,
- a bőrfelszínt borító faggyúréteg nagymértékű elvékonyodása,
- a bőr pH-jának megnövekedése,
- erőteljes dehidratáltság, amelynek mértéke az orcák területén 21%-os, a dekoltázs területén 22%-os, az alkaron 19%-os, a lábon 17%-os volt,
- a bőrt borító hidrolipid fi lm faggyútartalmának 37%-os csökkenése a homlok régiójában, 79%-os csökkenése a dekoltázs területén.

A BŐRKOMFORT ÉREZHETŐ CSÖKKENÉSE

A mért adatok alapján nem meglepő, hogy az uszodahasználat hatására bekövetkező dehidratáció és a bőr zsírtartalmának jelentős csökkenése érzékelhető és szabad szemmel is jól láthatóváltozásokat okozott a vizsgálati alanyok bőrén (a bőr szárazsága, feszülése, húzódása, rugalmasságának csökkenése).
Valamennyi vizsgált terület közül a dekoltázs mutatkozott a legkevésbé ellenállóképesnek a mesterséges víz bőrműködést megzavaró hatásaival szemben.*
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a vizsgálatban részt vevő nők mindegyike normál bőrtípusú volt. Az eredmények ismeretében elképzelhető, milyen mértékű változásokat okozhat az uszoda vize a dehidratációra eleve hajlamos, száraz, érzékeny bőrön, vagy például atópiás dermatitiszre való hajlam esetén. Fontos jelzésértéke van annak is, hogy a bőr fiziológiai állapotában bekövetkezett változásokat egyetlen fürdőzést követően mérték. Nem alaptalan a feltételezés, hogy a rendszeres uszodahasználat még ennél is jelentősebb mértékben rontja a bőr hidratáltságát és lipidrétegének minőségét. A bőrállapot jelentős romlása csak akkor előzhető meg, ha a vízisportok kedvelője egész éven át odafigyel arra, hogy bőrét ultraerős hidratáló képességű készítményekkel védje a mesterséges víz szárító hatásával szemben.