LneSpa

• Archívum »
• Bőrgyógyászat, bőrproblémák

A hegek nyomában

Hogyan keletkeznek a hegek? Melyek a hegképződési folyamat egyes fázisai? Milyen hegtípusokat különböztetünk meg? Miféle módszerek és technikák állnak rendelkezésünkre a hegek kezelésére? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel a hegek témája, amelyekre az Elastoplast cég által rendelkezésünkre bocsátott szakmai anyag alapján igyekszünk választ adni az alábbi cikkben.

A hegesedés a népesség több mint egy negyedét érintő, igen gyakori fiziológiai jelenség, amely a szövetek sérülését követően beinduló gyógyulási folyamat során megy végbe a szervezetben. A tudomány jelenlegi állása szerint a heg keletkezésének folyamata, amelynek során a heg elnyeri végleges megjelenési formáját, sajnos nem tartható tökéletesen kontroll alatt: e jelenség valójában még számos megoldandó rejtélyt és kihívást jelent az orvostudomány számára.

HOGYAN KELETKEZNEK A HEGEK?

Az úgynevezett háztartási balesetek során gyakran jönnek létre vágott vagy horzsolt sebek, harapások, égési sérülések. A különböző sporttevékenységekkel is együtt jár a sérülések lehetősége, és a közlekedési balesetek következményeként szintén gyakran keletkeznek különféle sérülések, amelyek hegesedés útján gyógyulnak. A sebészeti beavatkozások következményeként is hegek képződnek, az esetek 5-10%-ában sajnos széles, vastag, gyakran a normális fehéres, gyöngyház színhez képest elszíneződést mutató hegek.

E sebészeti beavatkozások a következőképpen sorolhatók rendbe:
• A test legkülönbözőbb részeit érintő, általános sebészeti beavatkozások: fémeltávolító műtétek (tűződrótok, velőűrszegek, fémlemezek kivétele), császármetszés, daganatok eltávolítása, stb.
• Mellműtétet, arcés állkapocsműtétet, bőrgyógyászati műtétet követő plasztikai helyreállító beavatkozások.
• kifejezetten esztétikai jellegű sebészeti beavatkozások: zsírszívás, az arc vagy a mellkas karakterét megváltoztató, remodelláló műtétek, különféle liftingek.

MELYEK A HEGKÉPZŐDÉSI FOLYAMAT EGYES FÁZISAI?

A hegképződés folyamatában hagyományosan négy fázist szokás megkülönböztetni:
1. A seb keletkezését kísérő vérzés akkor jelentkezik, ha a sérülés eléri az irharéteget. A vérzésnek a véralvadás szab gátat, amely folyamat nem csupán a vérzés elállítása szempontjából fontos, hanem azért is, mert e fázis során történik meg a sebből a mikrobák eltávolítása, a seb öntisztulása.
2. A sejtosztódással járó felépítő vagy proliferációs fázis során a szervezet helyreállítja a sérült irhát. A sérülés miatt elvesztett szövetek kollagén alkotta rostos szerkezetű szövetállománnyal pótlódnak.
3. Az irha újraépülésének fázisában helyreáll és újraképződik a bőr legkülső rétege is.
4. A hegképződés befejező fázisa a heg úgynevezett „érése”: e stádiumban a sérülés helyén keletkezett ideiglenes szöveti rostok az irharétegben végleges hegszövetekké alakulnak át.
A hegképződés folyamata a sérülés követő 6 hónap alatt gyakorlatilag tökéletesen végbemegy, de a heg külső megjelenésének képe gyakran még további 18 hónapon keresztül módosul, változik, és ez a stádium esetenként akár 3 évig is eltarthat. általában e periódus alatt a heg egyre jobban beleolvad a környezetébe, megjelenése mindinkább közelít a természeteshez: egyre laposabbá, lágyabb tapintásúvá válik, egyre kisebb lesz. A heg keletkezése óta eltelt idő alapján megkülönböztetünk friss, azaz nemrégiben keletkezett, régebbi, azaz 18 hónapon belül keletkezett, és régi, 18 hónapnál régebben keletkezett hegeket.

A HEGESEDÉS SORÁN FELLÉPHETŐ ESETLEGES KOMPLIKÁCIÓK

Egyes betegségek (például a cukorbetegség, az érelmeszesedés, különböző immunhiányos állapotok, a vese vagy a máj megbetegedései), bizonyos gyógyszerek szedése, öröklött genetikai hajlam vagy más tényezők hatására zavarok léphetnek fel a hegképződés folyamatában, és úgynevezett „rendellenes” vagy „kóros” hegek alakulhatnak ki. Ezeknek két nagy családját különböztetjük meg:

Az atrófiás (sorvadt) hegek

E gyakran a bőr szintje alá besüppedő, mélyedésszerű hegek leggyakrabban a bárányhimlő, illetve az akné nyomai a bőrön. A rendellenes hegképződés e típusának hátterében az elégtelen mennyiségű kollagénrost termelődés áll.

A hipertrófiás (túlburjánzó) hegek

E túlfejlett, a bőr szintjéből kiemelkedő, vaskos hegek a túlzott mértékű kollagéntermelés következtében alakulnak ki. Előfordulásuk gyakoribb a gyerekek esetében. Színük gyakran vöröses vagy erőteljesen pigmentált. Égési sérülések helyén keletkező hegek esetében, vagy a seb keletkezésének idején fellépő bőrreakció következtében is kialakulhat, illetve előfordulásának oka lehet a hegképződés ideje alatt a heg feszülése. Ilyen típusú rendellenes hegek nagyobb gyakorisággal fejlődnek ki olyan testtájakon, ahol a bőr könnyebben feszülhet, húzódhat, például a szegycsont tájékán, a kulcscsontnál, a háton, a nyakon…

Miféle módszerek és technikák javasolhatóak a hegek kezelésére?

A nők 39%-ának testén vannak valamilyen kisebb vagy nagyobb, sokszor esztétikai problémát jelentő, és nem ritkán rossz testi vagy lelki közérzetet okozó hegek. Megjelenésük, minőségük megváltoztatására ma az alkalmazott módszereknek változatos és gazdag tárháza áll rendelkezésünkre.

Az orvosi megoldások

Lehetőség van a rendellenesen fejlődött heg sebészeti eltávolítására annak reményében, hogy az újabb heg esztétikusabb megjelenésű lesz majd. Mindazonáltal posztoperatív beavatkozás nélkül viszonylag nagy az esélye annak, hogy az eltávolított heg helyén újra rendellenes hegképződési folyamat zajlik majd le. A test bizonyos területein pedig, például a mellkason, a hegek eltávolítása és az újabb hegképzés nem javasolt.
A hegek kezelésére lézeres megoldások is kínálkoznak. A lézer segítségével a felszíni bőrréteg tulajdonképpeni hámlasztásával eltávolítható a túlburjánzott hegszövetek egy része.
Ugyanezen az elven alapul a hegkezelés céljából alkalmazott peeling is, amely kémiai hatóanyag segítségével hámlasztja a heg felszíni rétegeit, egyfajta kontroll alatt tartott „égetés” formájában.
A krioterápia segítségével a szélsőségesen alacsony hőmérséklet fagyasztó hatását kihasználva távolítható el a hegszövetek egy része, és tehető esztétikusabbá a rendellenes heg.

A hegkezelés otthoni körülmények között is alkalmazható módozatai

A hegkezelés házi eljárásai között klasszikusnak számít a heg legalább 6 hónapon át tartó folyamatos kompresszálása (abban az esetben, ha a heg elhelyezkedése ezt lehetővé teszi). Egyes, hegképződést befolyásoló krémek, gélek – különösen a nem friss, de még nem is régi hegek esetében – gátat szabhatnak a heg nemkívánatos növekedésének. A hegek minőségének, megjelenésének javítására használatosak szilikongél tapaszok is. Ezek alkalmazása azonban kissé nehézkes: a nap 24 órájában viselni kell a tapaszt, és gondoskodni kell rendszeres mosásáról is.

A kóros hegek egy jellegzetes válfaja: a keloid

Az eredeti seb nagyságát jóval meghaladó, lilásvöröses színű, keloidos hegek a hegképződés befejeződése után néhány hónappal jelennek meg, és növekedésüket még akár éveken keresztül folytathatják. Előfordulásuk gyakoribb a fekete vagy az ázsiai bőrtípusú emberek körében, valamint a 30 év alatti és az égési sérülést elszenvedett páciensek esetében. A keloidos hegek nem csak esztétikai, de fi zikai problémát is jelentenek: fájdalmasak lehetnek, és még a hipertrófi ás hegeknél is jobban viszketnek.

A centella asiatica

A centella asiatica a különböző tradicionális gyógyszerészeti és füveskönyvek tanúsága szerint igen régóta ismert hegképződést segítő tulajdonságairól.
A növényt más néven „tigrisfűnek” is hívják, az elnevezés pedig arra a legendára utal, amely szerint a bengáli tigris, sebesüléseinek gyógyítására, e vadon élő növénnyel sűrűn benőtt területeken szokott meghemperegni. A trópusi növénynek – melynek legfőbb élőhelye Madagaszkár – több alfaja létezik, de ezek közül csak néhány tartalmazza azt a különleges hatóanyagot, amelyet több tisztítási munkafázis után kinyerve a kozmetika és az orvoslás számos területén alkalmaznak. A centella asiatica esetében olyan növényről van szó, amelynek mesterséges termesztése igen komoly nehézségekbe ütközik. Hatóanyagokban ugyanis csak akkor lesz gazdag a növény, ha növekedése során kifejezetten kedvezőtlen, sőt, ellenséges életkörülmények, rendkívül szélsőséges klimatikus viszonyok között él. Ráadásul a növény leszedése után igen hamar sérül, tönkremegy. Ezért a betakarítást követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb 48 órán belül stabil állapotba kell kerülnie (szárítással vagy fagyasztással, esetenként egyéb eljárásokkal), különben elvesznek jótékony tulajdonságai és hatóanyagai. A gyógyszeripari laboratóriumok igen nagy érdeklődést mutatnak a centella asiatica iránt, mindenekelőtt a bőrben található kollagénre kifejtett rendkívül kedvező hatása miatt.

Információ:
Laboratoires CS Dermatologie

A rendellenes hegek kezelése esztétikai szempontból nagyon fontos

Mit tehetünk annak érdekében, hogy jobban érezzék magukat a bőrükben azok a nők, akiknek testén hegek éktelenkednek, és akik közül minden második nagyon szeretne megoldást találni a heg halványítására, megjelenésének javítására? Mint említettük, többféle kezelési módszer közül választhatunk, amelyek több-kevesebb kellemetlenséggel járhatnak, és várható eredményességük is különböző mértékű. Minthogy azonban a heg számos hölgy számára mind esztétikai, mind pszichológiai értelemben zavaró tényező, amely egyes esetekben akár lényeges mértékben is kihathat az életminőségre, mindenképpen érdemes, sőt szükséges komolyan venni a hegek kezelésének kérdését.

Jó tanácsok

A választott kezelési módtól függetlenül van legalább három olyan jó tanács, amellyel mindenképpen érdemes ellátnunk a hegproblémával küzdő vendégünket:
• Naponta egy-két alkalommal finoman masszírozza át a heg felületét. Ezzel javíthat a heg minőségén és megjelenésén, finomabbá, puhábbá teheti a hegszöveteket.
• Kerüljön minden olyan mozdulatot, amely a heges terület bőrének húzódását, feszülését okozhatja. Különösképpen ügyeljen a hegre, ha az olyan testtájon található, amely dörzsölődésnek, izomfeszülésnek van kitéve.
• A heget soha ne tegye ki erősebb napsugárzásnak.