A férfiak tápanyagszügséglete és táplákozási szokásai

Ma már a férfiak is egyre nagyobb számban vesznek igénybe kozmetikai szolgáltatásokat. A kezelésekmellett szívesen fogadnak a hozzáértő kozmetikustól különféle tanácsokat is, amelyek segítségével javíthatnak megjelenésükön, közérzetükön, általános egészségi állapotukon. Ahhoz, hogy a civilizációs népbetegségek korában egészségüket megőrizhessék és a munkahelyi kihívásoknak megfelelhessenek, nagyon fontos a helyes táplálkozás. A férfi ak többségének étrendje azonban nem felel meg szervezetük tápanyagszükségletének. Használjuk ki az alkalmat, és a kezelések során beszéljünk férfi vendégeinkkel erről a fontos kérdésről is!
 

A férfiak táplálkozási szokásaival kapcsolatos közvélemény-kutatások adatai szerint a francia férfi lakosság 72%-a tudatosan odafi gyel a helyes étrendre, és törekszik arra, hogy egészséges ételeket fogyasszon. Ennek ellenére, ha a mélyére nézünk a kérdésnek, hamar kiderül, hogy a táplálkozással kapcsolatos minden vélt tudatosságuk ellenére csak a válaszadók 3%-ának étrendje tükrözi az egyes tápanyagok vonatkozásában a napi bevitelre ajánlott mennyiségeket. Egy, a közelmúltban végzett újabb közvélemény- kutatás adatai arra is felhívták a fi gyelmet, hogy sok férfi táplálkozásában hangsúlyos szerepet kapnak a zsírok, míg zöldségfélékből és gyümölcsből az egészség megőrzéséhez szükségesnél jóval kisebb mennyiséget fogyasztanak. Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről a férfi akat táplálkozási szokásaik alapján, és tekintsük át, milyen fő csoportokba sorolhatjuk őket étrendjük megválasztása szempontjából!

HOGYAN TÁPLÁLKOZNAK A FÉRFIAK?


A különböző élelmiszeripari termékek fogyasztásának egymáshoz viszonyított aránya alapján a francia lakosságot hat, jellegzetes táplálkozási típust körvonalazó csoportba szokás sorolni. A hat csoport közül háromba döntő többségében férfiak tartoznak, és csak kisebb arányban fordulnak elő olyan nők, akik étkezési szokásaik alapján e három típusba sorolhatók.


A nagy mindenevők csoportja
Ez a csoport az össznépesség 14%-át teszi ki Franciaországban. 80%-ban 25 és 54 év közé eső férfiak alkotják, 35%-uk a fővárosban és környékén, 65%-uk vidéken él. Ebben a csoportban a túlsúly és az elhízás előfordulásának gyakorisága jelentős: 45% testtömeg-indexe 25 és 30 közé esik (normál értéknek a 18,6 és 25 közötti értékek számítanak), 10% testtömeg-indexe pedig 30 felett van, ami már az elhízottság állapotának felel meg. Ezek a férfiak nagy mennyiségben fogyasztanak kenyeret, vajat, zsírosabb húsokat és mártásokat, cukrot, illetve cukorszármazékokat, ennek köszönhetőek a csoportra általánosan jellemző súlyproblémák. Mivel táplálkozásuk változatosnak mondható, a vitaminok és ásványi anyagok általában megfelelő mennyiségben vannak jelen a szervezetükben. Enyhébb fokú hiányállapot általában C-vitaminból, B9-vitaminból, karotinból és kalciumból mutatkozik náluk, és nem megfelelő az étrendjükben az élelmi rostok aránya.


Milyen tanácsokat érdemes megfogadniuk?
Az ebbe a csoportba sorolható, gyakran több-kevesebb túlsúllyal rendelkező férfiak számára javasolt az étrendben a nagy energiatartalmú élelmiszerek mennyiségének csökkentése és helyettesítése többféle zöldséggel, gyümölccsel. Ajánlott a fizikai aktivitás fokozása is.


A fiatalokra jellemző étrend szerint táplálkozók csoportja
Az össznépesség 14%-a sorolható ebbe a típusba, és többségükben ők is férfi ak. Életkoruk megoszlása szerint nagyobbrészt (60%-ban) 18 és 34 év közötti fiatalok. 38%-uk él a fővárosban és vonzáskörzetében, 62%-uk vidéki. Étrendjük nemkívánatos jellemzői közé tartozik, hogy igen nagy mennyiségben fogyasztanak kekszeket, süteményeket, csokoládét és szénsavas üdítőitalokat. Ennek ellenére ebben a csoportban viszonylag alacsony a túlsúlyosok vagy az elhízottak aránya. Ez főként annak köszönhető, hogy ez a korosztály még lényegesen többet mozog, sportol, mint az idősebbek. Az ebbe a típusba sorolható fogyasztók körében viszont bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból gyakran alakul ki jelentősebb mértékű tápanyaghiány. A leggyakrabban a karotin, valamint az A-, a C-, az E- és a B9-vitaminok bevitele marad alatta az ajánlott értéknek.


Milyen tanácsokat érdemes megfogadniuk?
Egészségük hosszú távú megőrzése érdekében ezeknek a férfiaknak mindenekelőtt törekedniük kell a változatosabb táplálkozásra, valamint a növényi alkotók mennyiségének növelésére az étrendjükben. Ha később nem akarnak komoly súlyproblémákkal küzdeni, akkor mindenképpen csökkenteniük kell a nagy szénhidráttartalmú élelmiszerek fogyasztását, mert a magas energiatartalmú étrend hoszszabb távon – még a fizikai aktivitás ellenére is – elhízáshoz vezet.


Az egyoldalúan táplálkozók csoportja
Ebbe a csoportba az össznépesség 11%-a tartozik. 90%-uk 25 és 54 év közé eső férfi , akiknek 45%-a túlsúlyos, 8,8%-a pedig elhízott. Mindennapi táplálékaik fő alkotói a felvágottak, zsíros sajtok, zsíros húsok és belsőségek, a krumpli, a kenyér, és többségük rendszeresen fogyaszt kávét is. Jelentős részükre jellemző a nagyobb mértékű alkoholfogyasztás is (átlagban az öszszes energiabevitelük 20%-a ebből származik). Táplálkozásuk élelmi rostokban igen szegény. Többségüknél általában súlyos hiányállapot tapasztalható C- és E-vitaminból, valamint karotinból.


Milyen tanácsokat érdemes megfogadniuk?
A szervezet számára megterhelő és egészségtelen, magas kalóriatartalmú ételek helyett fogyasszanak több párolt, főtt vagy nyers zöldséget, gyümölcsöket, és az elhízás valamint más egészségproblémák elkerülése érdekében feltétlenül csökkentsék az alkoholfogyasztás mértékét is.


AZ EGYES CSOPORTOK TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA


A túlsúlyosság kialakulása és az elhízás mindenekelőtt a zsírosan étkező vegyes táplálkozású, illetve az egyoldalú táplálkozású típusba tartozók körében a leggyakoribb. Ez főként a szükségesnél nagyobb kalóriabevitelnek köszönhe-tő. Ebben a két csoportban igen magas a vaj és margarin fogyasztásának aránya: ez teszi ki az összes lipidbevitel 11–16 %-át. A vegyes táplálkozású és a fiatalos étrenden lévő csoport tagjainak körében jelentős az olajban sült ételek, a frissensültek fogyasztásának aránya: a bevitt zsírok 5%-a ezekkel az élelmiszerekkel kerül a szervezetbe. Általánosságban elmondható, hogy az elfogyasztott zsírok sem minőségileg, sem mennyiségileg nem felelnek meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. A súlyfelesleg kialakulásában fontos szerepe van az ülő életmódnak is. Egy, az egészséges életmód és étrend népszerűsítéséért felelős állami intézmény (Santé Nutrition) adatai szerint a férfiak 40, a nők 60%-ának napi fizikai aktivitása nem éri el azt a küszöbértéket, amely az egészség megőrzése szempontjából alapvető lenne.
Következésképpen:
– Az ülő életmódot folytatók esetében még a hivatalos értékek szerinti javasolt energiabevitel is jóval fölötte van a szervezet tényleges energiaszükségletének
(mozgás, fizikai aktivitás hiányában a szervezet energiaigénye alacsonyabb).
– A mozgásszegény életmód és a kalóriadús táplálkozás miatt súlyos aránytalanság alakul ki a szervezetbe bevitt és a felhasznált kalóriamennyiség között a bevitt kalóriák javára, ami hosszabb távon súlyfelesleg kialakulásához vezet.
– Közegészségügyi szempontból rendkívül fontos a társadalom széles köreihez eljuttatni azokat a táplálkozási és életmódtanácsokat, amelyek segítenek a helyes életvitel kialakításában és az egészség megőrzésében. A túlsúlyosság és az elhízás elleni küzdelemben a magas energiatartalmú élelmiszerek helyett inkább a zöldségek és gyümölcsök arányát kell növelni. Ezek az alacsony kalóriatartalmú ételek nem fenyegetnek az elhízás veszélyével, ráadásul magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk révén nélkülözhetetlen mikrotápanyagokkal látják el a szervezetet.


SZÜKSÉGE VAN-E MINDEN FÉRFINAK ÉTRENDKIEGÉSZÍTŐKRE?


A válasz elméletileg: nem, de a kérdést fontos részleteiben is megvizsgálni. Franciaországban kormányzati program (Programme National Nutrition Santé) foglalkozik az egészséges táplálkozási szokások kialakításához szükséges információk kampányszerű terjesztésével, a mindennapi étrenddel kapcsolatos helytelen társadalmi szokások átalakításával. Első lépésként a „napi öt zöldség vagy gyümölcs” akcióval igyekeznek eljutni a lakosság széles köreihez. A növényi eredetű élelmiszerek arányának növelése érdekében azt ajánlják, hogy egészsége védelmében mindenki fogyasszon naponta legalább ötféle zöldséget vagy gyümölcsöt: például egy almát, egy narancsot, 10 dkg reszelt sárgarépát, 15 dkg fejeskáposztát és 12 dkg brokkolit. Ha a növények fogyasztását sikerülne általánossá és rendszeressé tenni a lakosság körében, azzal jelentősen növelhető lenne a szervezetbe bevitt napi rostmennyiség, valamint az egészség védelmében fontos szerepet játszó, nélkülözhetetlen élettani hatást kifejtő mikrotápanyagok aránya (a vitaminokon túlmenően gondolunk itt az olyan antioxidánsokra is, mint a paradicsomban megtalálható likopin, valamint például a karotinoidok minden formája). A táplálkozási szokások össztársadalmi szintű átalakulásának várhatóan jól érzékelhető közegészségügyi hatásai is lennének, és általában véve javulna a népesség egészségi állapota. A programban nagy szerep jut a médiának, de a táplálkozással kapcsolatos szemléletet átalakító gondolatok terjesztésében a kormány nagyban támaszkodik az egészségügyben dolgozókra, és mindazokra, akiknek a munkája bármely szinten kapcsolódik az egészségvédelemhez, a jó közérzeti vagy szépészeti szolgáltatásokhoz. A nagyarányú kampány hatása alapján máris jól látszik, hogy a kialakult táplálkozási szokásokat átalakítani, és egy merőben új szemléletmódot kialakítani nem könnyű feladat. A szemléletváltás azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet egészséges működését biztosító tápanyagegyensúly kialakulhasson, a hosszú távon egészségromláshoz vezető hiányállapotok pedig megszüntethetőek legyenek, különösen a férfiak körében, akik a nőknél kisebb mennyiségben fogyasztanak növényi eredetű élelmiszereket. Azoknak a férfi vendégeinknek, akik nem tudnak változtatni táplálkozási szokásaikon, javasoljuk, hogy szedjenek olyan étrend-kiegészítőket, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmaznak C- és E-vitamint, valamint bétakarotint és más antioxidánsokat. Különösen fontos ez az egyoldalúan táplálkozó, illetve a fiatalok jellegzetes étrendjét követő férfi ak esetében, akiknél szinte csak kivételes esetekben nem alakul ki vitamin- és nyomelemhiány a szervezetben. Sajnos helytálló megfigyelés, hogy a vitaminkészítményeket vagy más étrend-kiegészítőket szedő férfiak és nők sokszor nem éppen azok, akiknek erre a legnagyobb szükségük volna. Általános tapasztalat, hogy a vitaminkészítményeket fogyasztók általában amúgy is odafigyelnek a táplálkozásukra, és tudatosabban étkeznek, mint azok, akiknek eszébe sem jut, hogy étrend-kiegészítőkkel pótolják, amit az ételeiken keresztül nem adnak meg a szervezetüknek. Egy mára már réginek mondható, de hivatalos adat szerint 1998–99-ben a francia lakosság 30%-a szedett valamilyen étrend-kiegészítőt, és ebből 8–10 % számított rendszeres fogyasztónak. Az étrend-kiegészítők közül a legnépszerűbb a C-vitamin és a magnézium: ezek a készítmények teszik ki az összes eladott étrend-kiegészítők 50%-át. Vitaminkészítmények, étrend-kiegészítők szedését mindenekelőtt azoknak a férfi vendégeinknek ajánljuk, akiknek egyoldalú, nem eléggé változatos a táplálkozása. A termékajánlás azonban nem elég: fontos, hogy felhívjuk
a figyelmüket a helyes táplálkozás fontosságára is.


ÖSSZEFOGLALÁS


A szalonba rendszeresen járó, visszatérő férfi vendégeink esetében megvan a lehetőségünk arra, hogy fokról fokra megismertessük őket az egészséges, változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelveivel, elfogadtassuk velük a gyümölcsök és zöldségek szerepének fontosságát, és ellássuk őket mindazokkal a tanácsokkal, amelyek segíthetik őket életmódjuk tudatos átalakításában. Munkájuk jellegéből adódóan a kozmetikusokra nagy szerep hárul ezen a téren is. Soha ne szalasszuk el az adódó lehetőséget, hogy segítsünk egészségesebbé tenni a velünk kapcsolatba kerülők életét!

Dr. Catherine SERFATY-LACROSNIÈRE táplálkozástudományi szakorvos