A bõrpigmentáció és zavarai
A laboratoires pierre fabre jóvoltából egy, a pigmentációval és zavaraival foglalkozó anyagot közlünk az alábbiakban. A tudományos szemléletmóddal szerkesztett leírás valamennyi kozmetikus számára hasznos olvasmányt jelenthet. Segítséget nyújt abban, hogy megfelelő ismeretek birtokában adjanak tanácsot azoknak a vendégeiknek, akik közül feltételezhetően nem egy szenved a hypo- vagy hyperpigmentáció okozta szépséghibáktól vagy betegségektől.
A pigmentáció működésében főszerepet játszó melanociták a hámrétegben találhatóak, a keratinociták és a Langerhans-sejtek szomszédságában.
A melanociták feladata, hogy az úgynevezett melanoszóma sejtszervecskékben megfelelő mennyiségben termeljenek melanint. A melanin a bőr festékanyaga. Szintézisének mértéke és a bőrben való eloszlása genetikailag programozott tulajdonság, amely meghatározza a bőr, a haj, a testszőrzet és a szem színét.
A bőr esetében további szerepe is van: a barnulás folyamatának beindításával védelmet nyújt a keratinociták számára a káros UV-sugarakkal szemben. Bizonyos esetekben a bőrszínhez viszonyított pigmentációs színeltérések jelenhetnek meg a bőrön. E pigmentációs zavarok oly módon nyilvánulnak meg, hogy egyes területeken a bőr természetes alapszínéhez képest túlzott, vagy éppen hiányos festékeloszlást mutató kisebbnagyobb foltok keletkeznek. Ezek közül egyesek csupán esztétikai értelemben vett problémát jelentenek, míg mások patológiás bőrelváltozásnak számítanak.
A melanogenezis áttekintése
A melanogenezis nem más, mint a hámrétegben (a keratinociták és a Langerhans-sejtek mellett) elhelyezkedő melanociták működésének köszönhető melanin bioszintézis.
A melanocita
Az elnevezés a görög „Melas” szóból ered, melynek jelentése: fekete. A melanocita a bőrben az alábbi helyeken fordul elő:
- az epidermisz bazális rétegében,
- a hajhagymában, illetőleg a szõrtüsző falában.
A melanociták száma a keratinocitákéhoz viszonyítva jóval kevesebb (átlagban 1 melanocitára 8 keratinocita jut), ami négyzetmilliméterenként 1200 melanocitát jelent. Azokon a területeken, ahol a bőr fotoszenzibilitása az átlagosnál nagyobb, négyzetmilliméterenként 2000–2500 melanocita található. Számuk állandó, függetlenül attól, hogy milyen bőrszínű emberről van szó. A csillagra hasonlító formájú melanociták hoszszú plazmanyúlványokkal, úgynevezett dendritekkel rendelkeznek, amelyeken keresztül a melanociták a hámsejtekhez kapcsolódnak. A melanociták által a melanoszóma sejtszervecskékben termelt melanin e nyúlványokon keresztül jut be a hámsejtekbe. A bőr színét a melanociták festéktermelő aktivitása határozza meg, pigmentáltságát pedig a melanin eloszlása a bőrben. A melanin felelős továbbá a bőr UV-sugarakkal szembeni védelméért is. A melanocitákban a melanin kis fekete, barna vagy vörös színű testecskék formájában van jelen. A színbeli eltérések a melanin különböző lehetséges biokémiai összetétel-változatainak felelnek meg.
A különböző melanintípusok
A melanoszómák kétféle festékanyagot termelnek,
melyek a következők:
Az eumelanin
• Színére nézve barna vagy fekete melaninfajta.
• Nagy molekulasúlyú, összetett kémiai szerkezet jellemzi.
• Az oldószerek többségében nem oldódik.
• Tökéletes fényelnyelő tulajdonságú, jelentős fényvédelmet nyújt.
A feomelanin
• Vörös vagy narancssárgás színű melaninfajta.
• Viszonylag kis molekulasúlyú.
• Lúgokban oldható.
• Legnagyobbrészt a kaukázusi (világos) bőrtípusú (vörös és szőke hajú) emberek bőrében van jelen.
• Fényelnyelő képessége jó, de kevésbé hatékony fényvédelmet nyújt, mint az eumelanin.
A cikk teljes szövege elolvasható a Les Nouvelles Esthétiques Spa 2008/3. számában




