LneSpa

• Archívum »
• Bőrápolás

A bőröregedés okai és következményei

Az idősebb generációk aránya az össznépességhez képest Európa valamennyi országában igen magas. Az ötven év feletti korosztály tagjai azonban ma a lehető legtovább igyekeznek megőrizni fiatalos megjelenésüket, harmonikus, esztétikai szempontból is szép öregkorra vágynak. A szépségápolási szakemberek munkájuk során egyre gyakrabban találkoznak az érett és az idős bőrrel, amelynek ápolása speciális felkészültséget, megfelelő háttérismereteket igényel. Alábbi cikkünkben a bőr öregedésével kapcsolatosan felvetődő legfontosabb kérdésekkel foglalkozunk.

A BŐR ÖREGEDÉSÉNEK OKAI

A bőr öregedését kétféle típusba sorolható okok befolyásolják: a környezeti tényezők, amelyek a bőr belső öregedéséért felelősek, az örökletes, genetikai adottságok, amelyek a bőr belső öregedésének ütemét és lefolyását határozzák meg. Az érett, idősödő bőr állapotának alakulása alapvetően e két típusba sorolható tényezőktől függ.

A bőr külső öregedése

A napsugárzás mint a bőr öregedését meghatározó egyik legfontosabb tényező. Az öregedés jelei a bőrön legnagyobb részt a napsugárzás következtében
alakulnak ki. A fény általi öregedésért főként a nap UVA-sugarai tehetők felelőssé. A napfény bőrkárosító hatásának következményei a bőr felszínén és mélyén egyaránt megmutatkoznak. Az UV-sugarzás hatására megnő a bőrben az irharéteg szerkezetét és funkcióit jelentősen károsító szabad gyökök mennyisége, megváltozik a fibroblasztok genetikai programja, megnő a mátrix metalloproteáz (kollagénbontó enzim) aktivitása. Becslések szerint a bőröregedés látható
jeleinek 80%-a a napexpozíciók hatásának tudható be.

A bőröregedés egyéb környezeti okai

Bár az öregedésért elsősorban a napsugárzás okozta károk tehetők felelőssé, vannak más környezeti tényezők is, amelyek jelentősen befolyásolják a bőröregedés időbeli lefolyását és látható jeleinek súlyosságát. Az UV-sugarakon kívül a környezeti agressziók közül a legnagyobb károkat a bőrben a dohányzás, az ózon és a levegőben található szennyező anyagok okozzák. Ezek hatására megnő a bőrben az élő szöveteket is károsító, molekuláikkal reakcióba lépő szabad gyökök mennyisége.

A bőr belső öregedése

A belső öregedést meghatározó tényezők minden embernél genetikailag kódoltak. A szabad gyökök és a hormonális változások hatása még inkább felerősíti a természetes, belső öregedést, amely a bőrben számos szerkezeti és funkcionális változással jár.

Az extracelluláris mátrix

Az extracelluláris mátrixot (ECM) alkotó makromolekulák a következők:
• Rostos proteinek: kollagén I. (75%), III. (15%), IV., V., XII. és XIV, valamint elasztin, ami a fibrillinhez kapcsolódva elasztikus rostokat alkot. Az idősödő bőrben jelentősen csökken a kollagén I. és III. szintézise, ami a bőr elvékonyodásához, törékennyé válásához vezet. A kollagénképződés visszaesésével párhuzamosan növekszik a kollagén leépülésében központi szerepet játszó metalloproteinázok aktivitása is.
• Glikozaminoglikánok: ezeknek négy típusát különböztetjük meg. A hialuronsav, a kondroitin-szulfát, a keratán-szufát és a heparán-szulfát is ismétlődő diszaharid egységeket tartalmazó, lineáris poliszaharidláncok. A kor előrehaladtával a glikozaminoglikánok mennyisége csökken, és ennek hatására változások történnek a bőr viszkoelaszticitásában, valamint romlik a bőr hidratáltsága is.
• Speciális glükoproteinek: fibrillin, undulin, fibronektinek, amelyek valóságos „biológiai ragasztóként” működnek a sejtek és az extracelluláris mátrix között.
• Proteoglükánok: a proteinek és a glikozaminoglikánok közötti kapcsolatot biztosítják.
Az évek múlásával a bőr egyes rétegeiben egyre növekvő mértékben jelentkeznek az öregedés tünetei. Az érett bőr jellemzői közül a legfontosabbak a következők:
- bőrszárazság,
- a bőrbarrier funkciójának gyengülése,
- a bőr atrófi ája,
- a bőrtömörség romlása és a bőr megereszkedése,
- a bőr természetes ragyogásának elvesztése,
- ráncok kialakulása és elmélyülése.A barrierfunkció romlása és a bőr szárazzá válása

A bőrbarriert érintő változások

A bőrt kívülről borító hidrolipid film jelentős szerepet játszik a bőr külső hatásokkal szembeni védelmében, a transzepidermális vízvesztés meggátolásában, a bőrben tárolódó víz túlzott mértékű elpárolgásának megakadályozásában, a bőr megfelelő hidratáltságának megtartásában. A bőr víztartalmának megőrzése szempontjából fontos szerep hárul a szarurétegre is, amelyet a sejtmegújulási folyamat során elszarusodott keratinsejtekből lett korneociták, valamint a közöttük található kötőanyag alkotnak. A dehidratáció meggátolásában a stratum corneum is részt vesz. Az idősödő bőr barrierje sérülékeny, bármely hatásra könnyen kibillen egyensúlyából, a kialakult zavart pedig nehéz helyreállítani. A bőr feszínén a barrierfunkció épségét a fehérjék és a lipidek közötti kötések biztosítják, valamint a lipidek lapszerű elrendeződést mutató szerkezeti felépítése.

A lipidek szerepe a bőrbarrierben

A szaruréteg lipid kötőanyagát (a szarusejtek „téglái” között a „maltert”) három különböző fajta lipid alkotja, amelyek mindegyike saját funkcióval bír.
• A ceramidok
A bőr lipidtartalmának 40%-át ceramidok alkotják. A ceramidok a vízmolekulákkal hidrogénkötések létrehozására képes foszfolipidek, amelyek lapszerű struktúrába rendeződve lipid kettősréteget alkotnak, és megkötik a bőrben a vizet. A kor előrehaladtával a bőrben a ceramidok menynyisége csökken, és ez a bőrbarrier meggyengüléséhez vezet.
• A koleszterin
A szterinek közé tartozó koleszterin a sejtmembránok egyik fő alkotója, szteroid típusú vegyület, amely hozzájárul a sejtmembránok fl uiditásának megőrzéséhez. A koleszterin nem alkot lapszerű struktúrát, hanem beépül a sejtmembrán foszfolipid molekulái közé, és zsírsavláncokhoz kapcsolódik.
• A zsírsavak
Hidrofób tulajdonságaik révén a zsírsavak fontos szerepet játszanak abban, hogy a bőrbarrier megőrizze védő funkcióját, és megakadályozza a bőr vízvesztését. A zsírsavakat három csoportba oszthatjuk:
- telített zsírsavak,
- egyszeresen telítetlen zsírsavak,
- többszörösen telítetlen zsírsavak.
Az esszenciális zsírsavak többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyeknek különösen nagy részük van az öregedés jeleinek kialakulása elleni harcban. Fontos szerepet játszanak a sejtfalak épségének, a sejtmembránok fluiditásának és áteresztőképességének megőrzésében. Az esszenciális zsírsavak előállítására a szervezet maga nem képes, ezek csak a táplálkozás révén kerülhetnek be a szervezetbe. A linolénsav a korneociták közötti kötőanyag egyik legfontosabb alkotója, amely a kötőanyag szerkezetét és ezáltal a hidrolipid filmet magát is jelentősen megerősíti. A linolénsav alapvető szerepet tölt be a lipidbarrier megfelelő működésének fenntartásában.

Az idősödő, érett bőr barrierje

A kor előrehaladtával a bőrsejtek megújulási folyamata lelassul, az elszarusodott keratinsejtekből álló szarulemezkék nehezebben válnak le a bőrfelszínről, mert az alattuk található bőrrétegek keratinsejtjei csak lassabb ütemben vándorolnak felfelé. A szaruréteg ezért megvastagodik,az alatta található hám pedig elvékonyodik. A bőrt kívülről érő stresszhatások megbonthatják az epidermisz integritását, eltéréseket hozhatnak létre szerkezetében és funkcióiban, az agressziók következtében keletkező zavarok pedig csak lassan és nehezen háríthatóak el. Az érett bőr érzékenyen reagál a környezeti hatásokra, és barrierjének felborult egyensúlya nem könnyen állítható helyre. Tudományos kutatások eredményei szerint a lipidbarrier épsége szempontjából alapvető fontosságú linolénsav jelenlétének aránya az érett bőrben 40%-os csökkenést mutat.

Az idősödő bőr és a bőrszárazság

Az idő múlásával párhuzamosan a bőr egyre szárazabbá válik. Ennek a folyamatnak a következő okok állnak a hátterében: A kor előrehaladtával az emberi szervezet víztartalma - (és a szomjúságérzet is!) egyre csökken. A szervezetben tárolt víz mennyisége évről évre kevesebb.
- Az évek során a bőrt ért napexpozíciók károsító hatásának következtében a nagy vízmegtartó képességű glikozaminoglikán már nem tudja megfelelően ellátni szerepét, és nem biztosítja a bőr kielégítő hidratáltságát.
- Csökken a bőrben jelenlévő linolénsav mennyisége, a bőrbarrier kibillen egyensúlyából.
- A faggyú- és verejtékmirigyek működése csökken.
- A bőr rugalmassága csökken.
- A hormontermelődés visszaesése,az ösztrogénszint csökkenése szintén hozzájárul a bőr szárazságának fokozódásához.
A dehidratáltságot okozó változások miatt a bőr korábbi simasága, bársonyossága megszűnik. Ha a bőrben súlyos vízhiány alakul ki, a bőrszárazság akár kóros mértékűvé is válhat. A xerózissal (bőrszárazsággal) együtt járhat a bőr kellemetlen viszketése is.

A bőr atrófiája

Az idősödő bőr fiatalkori állapotához képest jóval vékonyabb és törékenyebb. Hisztológiai vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a nők esetében a hám vastagsága tízévente 5,7%-ot, az irha vastagsága tízévente 6%-ot csökken. Az irha elvékonyodásának hátterében egyrészt a bőr víztartalmának folyamatos csökkenése áll, másrészt pedig azok az óriási változások, amelyek az irhát felépítő sejtalkotók bioszintézisében és katabolizmusában a kor előrehaladtával lezajlanak. Melyek ezek közül a legfontosabbak?
- Az I-es és III-as típusú prokollagén mennyiségének csökkenésével jelentősen csökken a bőr vastagsága és nő sérülékenysége.
- A bőrben jelen lévő, nagy vízmegkötő kapacitású glikozaminoglikán mennyiségének csökkenése jelentősen hozzájárul a bőr volumenvesztéséhez, elvékonyodásához.
Az idősek bőre sokszor egészen vékony, szinte átlátszó, és igen törékeny. A legkisebb ütésre, mechanikai hatásra azonnal látható nyomok alakulnak ki felszínén, és főleg a test bőre fokozottan hajlamossá válik a hematómaképződésre. A száraz, törékeny bőr könnyen gyűrődik is.Változások a bőr tömörségében és a bőr megereszkedése

A bőrtömörség romlása

A bőrtömörség romlásában két tényező játszik kiemelkedő szerepet:
- Az egyik oka glikozaminoglikánok, mindenekelőtt a hialuronsav menynyiségének csökkenése. Egy csecsemő bőrében minden 100 mg bőrre 700 μg hialuronsav jut. Ezzel szemben egy 60 éves nő bőrében ez az arány csak 300 μg. A hialuronsav a bőr „viszkoelasztikus párnája”, ezért hiánya jelentősen befolyásolja a bőrtömörséget.
- A másik fő ok az irhában található kollagén szerkezetének megváltozása, tömörségének romlása.

A bőr rugalmasságvesztése és petyhüdtté válása

A bőr elaszticitásának romlásában a napsugárzás káros hatásainak meghatározó szerepük van. Az UVB-sugarak nem vagy csak nagyon kis mértékben jutnak be az irhába, mégis komoly károkat képesek okozni a kollagént és az elasztint felépítő fehérjékben. Az UVA-sugarak az UVB-sugaraknál jóval mélyebbre hatolnak a bőrben.
A fibroblasztok funkciói a napsugárzás hatására jelentősen romlanak.
- Csökken a kollagéntermelő képességük.
- A kollagén lebomlása gyorsabb ütemben zajlik, mint termelése.
- Az elasztikus rostok tulajdonságai megváltoznak: rugalmasságuk csökken, szintézisük, szerkezetük és elrendeződésük a normálishoz képest eltéréseket mutat. A bőr elveszíti korábbi rugalmasságát és megereszkedik.
Az elaszticitás romlása mellett a bőrminőség megváltozásához idősebb korban jelentősen hozzájárul a hám elvékonyodása, az irha felületén található és a hámba felnyúló papillák (szemölcsök) ellaposodása, a hám-irha határ hullámos szerkezetének kiegyenesedése, a hám és az irha közötti cserefolyamatok romlása. A hámréteg elvékonyodását tovább fokozza az egyre erőteljesebbé váló bőrszárazság és a bőr hámlása. A hám-irha határ ellaposodásának további következménye, hogy a bőr felszínének mérete jóval meghaladja az alatta található támasztóréteg méretét. Az irhához képest nagyobb felületű hám ezért meggyűrődik.
Az elvékonyodott, dehidratált, rugalmatlanná vált bőr szélsőséges esetekben úgy „lóg” a viselőjén, mint egy több számmal nagyobb, gyűrött ruhadarab. A gravitáció hatásának engedelmeskedő, megnyúlt, megereszkedett bőr az elaszticitás romlásával mutat közvetlen összefüggést: a rugalmasságát vesztett, megnyúlt bőr felülete jóval nagyobb lehet, mint az általa borított testfelület, ezért válik időskorra a bőr gyűrötté, petyhüdtté.
A bőrrugalmasság elvesztésének látható jelei az arcon:
- megereszkedett orcák,
- dupla áll (toka),
- szem alatti táskák,
- megereszkedett, lógó szemhéjak,
- az arc és a nyak körvonalainak elmosódása.

A sugárzó arcszín elvesztése

A fiatal arc természetes ragyogását időskorra felváltja a fakó, szürkés, egyenetlen arcszín. Ráadásul a bőrön rendellenes pigmentfoltok is megjelennek.
- Idősebb korban a bőr természetes megújulási folyamata lelassul, a keratinnal telítődött, elhalt hámsejtek csak lassabban válnak le a bőrfelszínről, ennek tudható be az időskori fakó, élettelen arcszín.
- A bőr egyenetlenségei is a sejtmegújulási folyamat zavaraival állnak összefüggésben. Ha a bőr felszínén a szarusejtek rendezetlenül helyezkednek el, és nem alkotnak összefüggő, egymáshoz szorosan illeszkedő,zárt réteget, attól a bőr helyenként érdessé, durvává és egyenetlenné válik. A bőr szárazsága tovább rontja a szaruréteg egyenetlenségei miatt kialakult bőrképet.
- A barnás pigmentfoltok megjelenéséért szintén a lelassult sejtmegújulás a felelős. Az alsóbb bőrrétegek keratinsejtjei lassabban haladnak a bőrfelszín felé, ezért a szaruréteg elhalt hámsejtjei sem válnak le a bőrről olyan gyors ütemben, mint fiatalkorban. A bőr felszínén felgyülemlenek a szarusejtek, valamint a napfény és a levegő hatására oxidálódott fagygyú, ettől válik az arcbőr színe barnásszürkévé. A napexpozíció a kialakult barnás bőrfoltok színének intenzitását tovább fokozza. Az öregségi foltnak is nevezett pigmentrendellenességek leginkább a fénynek kitett, ruhával nem takart bőrfelületeken: az arcon, a nyakon, a dekoltázson és a kéz bőrén jelentkeznek, és hasonlítanak a szeplőre.
- Száraz, a környező bőrterületekhez képest megvastagodott, barnás vagy szürkés színű foltként jelentkeznek a bőrön az aktinikus keratózis tünetei is, amelyek a fiatalabb korban átélt napterhelések miatt alakulhatnak ki az idős bőrön.
- A szoláris lentigo szeplőhöz hasonló, barnás bőrfoltjai az erős és gyakori UV-sugárzásnak kitett helyeken, főként a dekoltázs felső harmadában szoktak megjelenni.
- A bőrszín egyenetlenségeként, szintén a korábbi napexpozíciók hatására kialakulhatnak még a bőrfelületen további hypo- és hyperpigmentált bőrterületek is.
- Az idős, elvékonyodott bőr hajlamos továbbá a bőrpír kialakulására is.

A ráncok

Az idősebb korosztály bőre veszít tónusából, ernyedtté és lazává válik, felszínén a ráncok elmélyülnek. A bőr megereszkedése következtében a ráncok egy része az arc szerkezeti felépítésének megfelelően alakul ki, főként az orr két oldalán. Más ráncok az arc leggyakoribb mozgásainak megfelelően mélyednek a bőrbe. Ezek az ún. mimikai ráncok. A ráncok egy harmadik csoportja az elasztikus rostok szakadási vonalai mentén jönnek létre, leggyakrabban a száj környékén. További ráncok képződnek még az arc és a nyak bőrének petyhüdtté válásával is a megereszkedett orcák és a felső szemhéj, a szem alatti táskák és a toka miatt, illetve az arc körvonalainak elmosódása következtében. Bár az arcon a ráncok az öregedés kétségtelen jeleiként hatnak, egy bizonyos életkor után már általában kevésbé zavarják a nőket. Esztétikai kezelésükre pedig számos célzott kozmetikai és kozmetológiai megoldás kínálkozik.