LneSpa

• Archívum »
• Bőrápolás

A bőrbetegség mint szakmai ártalom

A testünket kívülről borító bőr az ember legnagyobb szerve, amelynek egyik alapfunkciója a szervezet védelme a külső környezeti hatásokkal szemben. Ha a káros biológiai, fizikai vagy kémiai hatások meghaladnak egy bizonyos határértéket, a bőr nem tud megfelelően gondoskodni a szervezet homeosztázisának fenntartásáról, és különféle kórképekkel reagál a környezeti agressziókra. A kontakt dermatitisz valójában egy gyulladásos reakció, amelyet a környezetből érintkezés útján a bőrre került anyagok váltanak ki. Ez az egyik leggyakoribb bőrbetegség: minden 4-5. bőrgyógyászhoz forduló páciens kontakt ekcémával küzd. A foglalkozási eredetű bőrbetegségek körében pedig kifejezetten a kontakt dermatitis tekinthető a leggyakrabban előforduló kóros bőrelváltozásnak: a panaszok 90-95 %-a ebbe a típusba sorolható.

A szakmai tevékenységgel összefüggésben kialakuló bőrbetegségek hátterében a napi munkatevékenység speciális körülményei állnak. E bőrbántalmak diagnózisánál kétféle szempontot is vizsgálni kell: egyrészről természetesen magát a bőrön jelentkező tünetek természetét, másrészt pedig azt, hogy e tünetek milyen összefüggést mutatnak a páciens mindennapi munkájával. Ha a tünetek valamely allergénekre adott immunválaszként alakultak ki, akkor allergiás bőrreakcióról beszélünk, ha pedig irritáció következtében jöttek létre, akkor irritatív dermatitiszről beszélünk. Az irritáció következményeként kialakuló dermatózisok könnyebben megelőzhetőek, mert az irritációt kiváltó hatást – például a bőr kisebb vagy nagyobb mértékű kiszáradását – rendszeres és alapos hidratálással mérsékelni lehet.

Allergia vagy bőrirritáció?

Irritáció: bőrizgató hatású vegyi anyagokkal való érintkezés nyomán kialakuló gyulladásos bőrreakció, amely a kiváltó anyaggal való kontakt időtartamától és gyakoriságától függően kisebb vagy nagyobb mértékű lehet. Allegia: immunválasz, amelyet a páciens bőrének valamely molekulával vagy anyaggal szembeni egyéni túlérzékenysége vált ki a szervezetből. A túlérzékenység az adott allergénnel való többszöri érintkezés során, hosszabb folyamat eredményeképpen alakul ki.

A 19. században a higiénia, a testápolás, a háztartások és a ruházat tisztántartása terén bekövetkezett nagyarányú változások jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az iparilag fejlett országokban nagymértékben csökkent a morbiditás és a mortalitás. Mindemellett a kétségtelenül rendkívül fontos eredmény mellett azonban ugyanezek a változások járultak hozzá bizonyos újabb típusú betegségek megjelenéséhez is, amelyek közül nem egy máig egyre nagyobb számban fordul elő. Ez a jelenség tapasztalható az allergiás bőrtünetek körében is. A bőrallergia egyre több és több embert érint, felnőtteket, időseket, gyerekeket egyaránt. Az allergiás dermatitis és a különböző bőrirritációk kóroktana eltérő, de a két bőrelváltozás tüneteinek klinikai képe gyakran nehezen megkülönböztető egymástól, és ugyanígy a kiváltó okok is sok esetben összefüggenek egymással. A betegségek megfelelő kezeléséhez az első lépést az jelentheti, ha a tünetek által érintett vendégeinknek megtanítjuk a kétféle bőrprobléma megkülönböztetését. A második, nem kevésbé fontos lépést pedig az jelentheti, ha sikerül eloszlatnunk néhány általánosan elterjedt tévhitet a két betegség kialakulásának okára és kezelésének lehetőségeire vonatkozóan.

A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGHEZ KÖTHETŐ IRRITATÍV DERMATITISZ

Irritatív kontakt dermatitisz különösen gyakran fordul elő azokban az esetekben, amikor a munkavégzés nedves környezetben vagy tisztítószerek, vegyszerek folyamatos jelenlétében történik. A xerotikus és irritatív tünetekkel járó bőrelváltozás általában a bőrt ért rendszeres agresszió következtében alakul ki, legyen szó akár vegyi, akár hő-, vagy mechanikai hatásról. Az így kialakuló patológiák számos formában okozhatják a bőr károsodását. Okozhatnak kémiai égési sérülést, kiválthatják a sejtmembrán vízáteresztő képességének vagy a fehérjék szerkezetének megváltozását, a bőr lipidszerkezetének károsodását, zavarokat okozhatnak az elöregedett hámsejtek leválásában, vagy citokinek felszabadulása révén gyulladást idézhetnek elő. A bőrt ért káros hatások miatt megnőhet a bőr permeabilitása, ez pedig kedvező feltételeket teremt a bőrtüneteket kiváltó irritatív anyagok vagy allergének bőrbe jutásához és a krónikus irritatív dermatitisz vagy az allergiás dermatitisz kialakulásához.
A kontakt irritatív dermatitisz eseteiben az érintett területen eritéma alakul ki, a bőr nagymértékben kiszárad, esetleg berepedezik, hámlik. E tünetek általában a kézfejen és az ujjak közötti területen jelentkeznek a legerőteljesebben. A páciensek szubjektív tünetként leggyakrabban szúró, csípő, égő érzésről és a bőr húzódásáról számolnak be.

A FOGLALKOZÁSI IRRITATÍV KONTAKT DERMATITISZ KOCKÁZATÁT NÖVELŐ TÉNYEZŐK

A betegség kialakulását befolyásoló ismert tényezők közül is első helyen kiemelendő a detergensekkel való folyamatos érintkezés. Az irritatív bőrreakció erősségét több tényező befolyásolja, például a detergens típusa, koncentrációja, alkalmazásának időtartama és gyakorisága, az egyéni hajlam, a víz hőmérséklete, a detergenssel való érintkezés utáni esetleges gumikesztyű viselés, korábbi vagy éppen aktív fázisban lévő atópiás dermatitisz…
A detergens tartalmú kozmetikai szerek (szappan, sampon, lemosó folyadékok stb), de a különféle festékek vagy festékoldó szerek, az antiszeptikus készítmények, a fertőtlenítőszerek, a cement, a hígítók és az oldószerek potenciálisan mind-mind kiváltói lehetnek irritatív foglalkozási dermatitisznek.

A LEGINKÁBB ÉRINTETT SZAKMÁK

Számos munkaterület számít veszélyeztetettnek a foglalkozási dermatitisz kialakulása szempontjából. A leginkább érintettek ebből a szempontból talán a fodrászok, az egészségügyi dolgozók (védőnők, orvosok, ápolónők, fogorvosok…), a takarítók, a vendéglátás és a szolgáltatóipar bizonyos területein (büfékben, éttermekben, uszodában, középületek vizes helyiségeiben) dolgozók, az élelmiszeripari alkalmazottak, az autószerelők és műszerészek vagy az építőipari munkások, akik gyakran kénytelenek a bőr számára nehezen tolerálható, agresszív anyagokkal dolgozni. A dermatitisz tünetei bármely életkorban jelentkezhetnek, és sok esetben kontakt ekcéma alakulhat ki akkor is, ha korábban ugyanaz az anyag jól tolerálhatónak mutatkozott az adott páciens esetében, és az anyaggal való érintkezés semmilyen bőrproblémát nem okozott. Ezért nagyon fontos, hogy a veszélyeztetett munkakörökben dolgozók különös gondot fordítsanak a megelőzésre, illetve a bőr állandó hidratálására, a bőrszárazság kialakulásának elkerülésére.

asd1

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

A foglalkozási eredetű bőrbántalmak megfelelő ellátása különösen fontos, hiszen a patológia tünetei nemcsak a mindennapi életben kellemetlenek a beteg számára, hanem munkavégzésében is akadályozzák.
Miután a tüneteket kiváltó okok leggyakrabban a munkakörhöz tartozó feladatok részét képezik, és ezért kiküszöbölésük nem lehetséges (pl. a kéz gyakran van nedves környezetben, vízben), ezért más megoldást kell keresni annak érdekében, hogy a dermatitisz ne alakuljon ki. A rendszeres, erőteljes hidratálás elengedhetetlen ahhoz, hogy a nagy igénybevételnek kitett bőr legalább a munkavégzésen kívüli időben megfelelően „pihentetve” legyen. Amennyiben lehetőség van rá, törekedni kell arra is, hogy a takarításra, tisztításra szolgáló termékek közül a bőrkímélő, kevésbé agresszív készítményeket használják az alkalmazottak. (Sajnos, még ezek rendszeres használata is komoly agressziót jelent a bőr számára.) Ajánlott a légáteresztő anyagból készült védőkesztyű viselése is. A gumikesztyűvel óvatosan kell bánni, mert ha agresszív anyagokkal való érintkezés után használják, csak súlyosbítja az esetlegesen kialakuló bőrtüneteket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a veszélyeztetett munkakörben dolgozók rendszeresen ápolják bőrüket intenzív hidratáló és bőrlágyító készítményekkel.

Dr. Annick PONS-GUIRAUD
Bőrgyógyász, allergológus
szakorvos