LneSpa

• Archívum »
• Bőrápolás

A bőr hidratációja

Bőrünk nem csupán élő takaróréteg, hanem a legnagyobb és egyik legsokoldalúbb szervünk, amely számos életfunkcióért felelős. Határoló védőréteg (barrier), mely védi a szervezetet a kívülről érkező fi zikai, kémiai, biológiai behatásoktól, ugyanakkor közvetlen kapcsolatban van a külső környezettel. Bőrünk közvetíti a meleget és a hideget éppúgy, mint ahogy a kellemes ingereket és a fájdalomérzetet is. „Vegyi üzemként” feldolgozza a gyógyszereket és mérgeket, közben enzimeket és hormonokat termel. Védelmet nyújt az ütésekkel, nyomással és dörzsöléssel szemben. Természetes savas határoló rétegként megakadályozza a baktériumok behatolását. „Védőbástya” szerepe mellett a kórokozók felismerésében és a velük szembeni immunválasz kialakításában is döntő szerepet játszik. Ennek következtében különleges fi gyelmet érdemel, főképpen akkor, ha ezen funkcióinak valamelyike sérül.

HIDRATÁCIÓ

Egy átlagos egészséges felnőtt szervezete 60-70% vizet tartalmaz. Ez születést követően még 80-85%, majd az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. A víz, ahogyan testünk minden sejtjének, úgy a bőrt alkotó sejteknek is fontos alkotóeleme. A hidratáció bőrünk víztartalmát jelenti. Amennyiben a hidratáció csökken, bőrünk rugalmatlanná, durva, száraz tapintatúvá válik, hámlik, ráncai mélyülnek. A bőr sérülékenyebb, a fertőzésekkel és a különböző allergiát kiváltó tényezőkkel szemben kevésbé ellenállóvá válik. Mindehhez társulhat még égő, húzódó érzés is.

HATÁRRÉTEG A BŐR FELSZÍNÉN

A bőrnek simának, lágynak rugalmasnak kell lennie, s ez részben víztartalmának, részben a bőrfelszínt borító vékony, ún. hidrolipid fi lmnek köszönhető. Egy dinamikusan változó elválasztó réteg tartja a vizet a hámban, mely az alapsejtsortól a szarurétegig terjed, és felelős a bőr rugalmasságáért. A szaruréteget hidrolipid fi lmréteg borítja, mely a faggyú- és verejtékmirigyek váladékából és a szarusejtek közti, azokat összekapcsoló lipidrétegből származik. Ez a hidrolipid fi lmréteg megvédi a szaruréteget a túlzott vízvesztéstől, és természetes savas burkot képez a bőr felületén (pH 5,5), amely megóvja a bőrt a gyulladást, fertőzéseket és allergiás reakciókat kiváltó anyagok behatolásától. A hámsejtek közti lipidállomány, mint habarcs a téglákat, úgy kapcsolja össze a szarusejteket. Fő alkotóeleme 37%-os arányával a ceramid, mely a hidratáltság fontos tényezője. Fontosságát bizonyítja, hogy hiánya a bőr kiszáradásával és fokozott hámlással járó bőrbetegségekben – pikkelysömör, alkati (atópiás) ekcéma – kimutatható. A hám ezen kívül tartalmaz egy vizet kötő, higroszkopikus és felületaktív anyagot, melyet NMF-nek (Natural Moisturizing Factor), természetes hidratáló faktornak nevezünk, és a bőr víztartalmát, valamint pH-értékét szabályozza. Ennek fontos, 17%-os alkotórésze az urea (karbamid). Az ureának 3-10%-os töménységben alkalmazva enyhe szaruoldó hatása van, jó vízmegkötő tulajdonsága miatt kiválóan hidratál.

A BŐR VÍZVESZTÉSE

A vízvesztést megakadályozó, a bőr barrier funkcióját befolyásoló tényezők a következők: • A hidrolipid fi lm állapota: bármilyen nemű károsodása a bőr irritációjától bőrbetegségekig terjedő problémát okozhat.
• A szaruréteg lipidállománya: hiánya hámlást, a hám elvékonyodását, vízvesztést és így a bőr kiszáradását okozza.
• A bőr felületére alkalmazott kozmetikumok: a rosszul megválasztott kozmetikumok megbonthatják a védőréteg kényes egyensúlyát, mely azonban helyes bőrápolószerek használatával helyrehozható.
• A bőr működésére ható külső tényezők: fi - zikai hatások (hideg, meleg, szél), kémiaihatások (vegyszerek, gyógyszerek).
• A bőr működésére ható belső tényezők (pl.: atópiás dermatitis, ichthyosis, bizonyos endokrin vagy más, vízvesztéssel, a bőr funkciózavarával járó megbetegedések).
A barrierfunkciót károsító anyagok hatására a bőr vízvesztése fokozódik, a lipidréteg sérül, ami másodlagosan a faggyútermelés növekedését idézheti elő. Egészséges bőr esetén nem riasztó, ha a faggyúmirigyek nyomban munkához látnak. A hidrolipid fi lmet ez akár 2 órán belül teljesen helyreállíthatja. De veszélyes lehet bizonyos bőrbetegségekben – aknéban fokozódik az amúgy is megemelt faggyútermelés, alkati (atopiás) ekcémában, ichthyosisban (halbőrűség) a lemosás tovább szárítja a bőrt. Ilyen anyagok a szappanok, detergensek, magas alkoholtartalmú lemosó, bőrfertőtlenítő készítmények és bizonyos agresszív akne ellenes szerek (pl. azaleinsav).

A HIDRATÁCIÓ MÉRÉSE

A bőr igényeit nem lehet csak megtekintéssel vagy tapintással megállapítani. Ahhoz, hogy megtaláljuk az egyéni bőrtípusnak megfelelő kozmetikai terméket, pontos elemzésre van szükség. Már hazánkban is hozzáférhetőek olyan modern bőrdiagnosztikai készülékek, melyek a bőr víz-, faggyútartalmának mérése mellett a festékanyag (melanin) mennyiségének, vagy akár a bőr elaszticitásának és a felszín pH-jának pontos meghatározását is lehetővé teszik. A hidratáció vizsgálatakor a műszer 0,1 mm mélységig méri a hám dielektromos tulajdonságát, mely a nedvességtartalomtól függően változik, majd jól leolvasható és értelmezhető skálán adja meg az aktuális értéket. Ennek segítségével kiválaszthatjuk az adott személy számára legmegfelelőbb kozmetikumokat, majd a későbbiekben vizsgálhatjuk azok hatását a bőr hidratáltságára.

Ilyen, bárki számára reprodukálható mérések igazolják, hogy pl.: az alkoholmentes lemosó gélek, tejek és tonikok a szaruréteget védő hidrolipid fi lmet nem károsítják, használatuk mellett marad a legmagasabb a hidratáció. Ezzel ellentétben a már említett alkoholtartalmú lemosók, detergensek, vagy például a manapság széles körben alkalmazott ceramiddal nem kombinált AHA tartalmú kozmetikumok megbontják a bőrbarriert, és ez mérhető hidratáció csökkenést von maga után.

TUDOMÁNY AKOZMETIKAI FEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN

A bőrfelületi védőréteg és a hidratáció kutatásának eredményei birtokában a vezető kozmetikai cégek igyekeznek a bőr típusának és igényeinek legmegfelelőbb készítményeket kifejleszteni. A bőr víztartalmának pótlására alkalmazott krémek, emulziók általában olaj a vízben keverékek, melyekben a vizes fázisú komponens dominál. A készítmények állaga és bőrre kifejtett hatása az összetételtől és az egyes komponensek, alap- és segédanyagok arányától függ. A hidratáló hatás fokozása érdekében vízmegkötő anyagokra van szükség. A korábbiakban leírtak alapján pl. számos kozmetikumban alkalmaznak ceramidot és ureát, de más természetes anyag is használatos, mint például az agar, az aloe vera, a hialuronsav, a glicerin vagy a tejsav.

HOGYAN ŐRIZHETJÜK MEG BŐRÜNK HIDRATÁLTSÁGÁT?

Bőrünk a napi igénybevétel során vizet veszít. Ennek mértéke a bőrtípustól és életkorunktól is nagyban függ. Ezért olyan fontos a megfelelő kozmetikumokkal történő hidratáció napról napra. Reggelente célszerű magasabb víztartalmú hidratálókrémeket választanunk. Mindenképpen a bőrtípusnak legmegfelelőbb hatóanyagokat tartalmazó készítményeket kell használnunk. Az A-, C-, E-vitaminok, NMF, ceramid, valamint az alga-kivonatok nélkülözhetetlenek a bőr egészségének megőrzése érdekében. Esténként a magasabb zsírtartalmú készítmények a legmegfelelőbbek, amelyek az éjszakai bőrregenerálódást elősegítik. Ilyenek lehetnek az aloe vera, jojoba- és búzacsíraolaj, az avokádó és az argánfa olaja, karitévaj és mafuravaj tartalmú készítmények. Ne feledjük: a fokozott fényterhelésnek kitett részeket, mint pl. dekoltázs, nyak, arc- és kézbőr rendszeresebben kell ápolnunk, és fényvédőt is kell alkalmaznunk! A fenti szempontok segíthetnek a laikusoknak és szakembereknek egyaránt a hidratációs zavarok kezelésében és a barrierfunkció megtartásához szükséges hosszantartó egyensúlyi állapot helyreállításában.